Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)
A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Gerjen
A Duna, az ártér egykori halgazdasága, szántóföldeinek hiánya és a falu nehéz megközelítése miatt ,,Gerjen lakosai halászattal foglalkoztak, semmi fuvarral és forspontozással nem terheltetnek, mind a helységet magát mind rétjeit, legelőit a Duna vize néha el szokta önteni". 75 A gerjeni gazdálkodás természeti feltételei 1848-ig nemigen változtak. Néhány aszályos esztendő múltával ekkor kezdett kiszáradni a határ vízparti része is a „Várszegi Duna át metszéséval és a gerjeni foknak a faddi töltés általi elrekesztése következtében", — vallja az egyik tanú. Egy másik dunaszentgyörgyi tanú, kit szintén a gerjeni úrbéri per során idéztek meg, szó szerint a következőket vallja 1858-ban: „A gerjeni határ 1848 óta nincs az áradásnak kitéve és a jobbágyok által bírt rétek jelenleg sokkal nagyobbak, mint annak előtte, mert a Maradás megszűntével a vízállásos nádiások kiszáradván, ezek kipusztítása után a jobbágyok által elfoglaltattak és annak egy része az utolsó időben már ugyancsak a jobbágyok által felszántattak. A nádas és a kakás helyek körülbelül 1851—52. évtől kezdtek kiszáradni és hasznavehetőkké lenni. Ezt pedig onnát tudja, hogy az előtti időben azon csónakázó helyek voltak — jelenleg pedig 1851. évtől kezdve kocsival is járhatók lettek". 76 Az 1858-ban elkezdett elkülönözési perben tehát az uradalom nem az akkori állapotokból kívánt kiindulni, hanem az 1767-esből, illetve, mivel akkor egész pontos felmérést a kaszálókról és irtásokról nem készítettek, az 185l-es felmérésből. A pert az 1859-es és az 1767-es úrbéri állapot összehasonlításával kezdték. Eszerint 1767-ben 76 telkes jobbágy használatában volt 23 6/8 telek, vagyis 48 2/4 pozsonyi mérő beltelek, 1203 pozsonyi mérő szántó 150 ember vágó kaszáló 1858-ban 170 telket bíró jobbágy kezén 33 1/8 telek volt és magyar holdban számítva 108 beltelek 987 szántó 1734 rét 5 szőlő 288 irtásföld Az ekkor Gerjenben lakó zsellérek száma 53 volt. Ezekre jutott összesen 9 beltelek 1 szántó 67 rét A községnek volt: 4 beltelke 48 szántója 178 rétje. A jobbágyok, akik a tényleges használt terület alapján kérték a rendezést, kívánságukat nem tudták keresztülvinni. Végül 33 1/8 telekszámot vettek alapul és adtak egy telekre 28 1/2 hold szántót, 12 hold kaszálót (1000 ölekben számolva), 4 hold legelőt és 2 hold erdőt. Mivel a kisházasoknak is volt legelőjoga, a legeltetésre vonatkozóan 41 6/8 volt az eszményi telkek száma, s ezután mértek ki legelőrészt a falunak. így is az 1858-ban a jobbágyok kezén felmért 2830 hold területnek alig a felét, 1291 holdat adták meg a volt jobbágyoknak, 84
