Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Madocsa

koznak, kérve, hogy „arra nézve valamely új és szokáson kívül való móddal ne terheltessenek".) Még egy külön instanciában is felvetik az irtások kérdését: „ ... mostani instantiának második punctumára tett Feleleteiben a Tek. Uraságnak két calcaturás helységek, mint Eöcsény, Decs, Pilis, Nyék például hozattatnak. A mely nevezett helyeknek Lakosai kaszállójuknak régi szabad birtokában mind mái napig is meghagyattattak. A mi instantiánknak is pedig a fundamentuma éppen az honnan sem az egy fertálos új osztáshoz sem az előbbi sessiokhoz a mostani mérés szerint meg nem élhetvén, sok vízjárások miatt nem állhatunk, hanem az instantiánk(na)k értelme szerént felső Törvényre folyamodtunk ...". Vagyis az új telekkiméréseket és a régi sessiók visszaállításának azt a módját, ahogy azt az uradalom akarata szerint a mérnök felmérte, nem fogadhatják el. A. B.) A további fejleményekre „az urbariális per rövid és summás foglalat ja"-\ idézem a helység protocollumából. „Már 1793. esztendő elején az ujj osztás kész volt, de a birtokosok azzal éppen nem lévén megelégedve, fojamodták a Nemes Vármegyéhez alázatos könyörgő levelekkel, a melynek rövid foglalatja az. 1-szor. Hogy sok olly földjeik mellyeket emberemlékezetet meghaladó időből bírtak, tőlök elvetettek. 2-szor. Edgy fertályosokká tétettek mindnyájan, holott Tek. Földes Uraságok azzal hitegették a lakosokat, hogy annyi földet fognak adatni a mennyibül meg élhetnek, s nem lesznek kénytelenek más határokban szántogatni azonba a mellett hogy kevés is a nekik osztott föld, az árvizek is sokszor nagy részét el borítják, melly miatt nagy ínségre jutván a közönséges terhek hordozására alkalmatlanokká tetettünk. 3. szór. Sok Földes Gazdákat megfosztottak sessioiktól. 4. szór. Gyümölcsöseiket elvették és sem mást helyettek nem adtak sem árokat ki nem fizették. 5. szór. Régi irtásaikért is semmi jutalmat sem kaptak. A lakosok ezen esengő levele következtében a Vármegye rendes Fiskálisa a 3 előbbi pontokra nézve azt kívánta, hogy mivel az 1773-dik esztendő október 1. napján kegyelmes Királyi Rendelés azt parancsolja, hogy a mely Földeket 30 esztendeig bírtak a Jobbágyok azon földeket töllök semmi szint alatt el nem lehet venni, tehát a madocsai lakosok is minden hajdan birtokokba visszaállíttassanak. Az uradalom fiskálisa az itt leírt 5 pontokra így felelt. 1. A madocsai lakosok birtoka, éppen nem kevesebbedett, hanem szaporodott, mert azelőtt csak 31 és 6/8 sessiot bírtak, most pedig 36 sessiot osztott reájuk. 2. pontra nézve azt állítja, hogy az előtt majd mindnyájan csak 1/8 részt bírtak a madocsai gazdák, most pedig fertályosokká lettek. A mi pedig azon panaszukat illeti, hogy határjukat az árvíz elborítja, az igen helytelenül állítják, mivel a Felmérés alkalmatosságával nem tsak a Szántó Földek kaszáló rétek, de még a legelők is annyira tekintetbe vétettek, hogy mindazok a hejek, a mellyeket tsak ritkán borít is el a víz, a mérésből egészen kihagyattak és éppen nem méretődtek reájok, noha szárazság idején azoknak is nem kevés hasznát vehetik. 3.ikra. Ha némellyek sessiojoktól elestek annak oka az, mivel azoknak mívelésére tehetetlenek, de az ő részeket a Földes Uraságok nem a magok számára foglalták el hanem más szorgalmatos lakosoknak adták, é.ikre. Gyümölcs fáikat által vihetik a gazdák a magok földébe. 5. Semmi irtást nem tettek (Vagyis amit irtásföldekként náluk lehetne hagyni. A. B.) hanem inkább az erdőket a tilalom ellenére pusztították a mért inkább büntetést érdemelnének." A „summás foglalat" szerint az úriszéken a jobbágyok panaszait alaptalanoknak ítélték. A vármegyei kiküldöttek ugyanis azt tanúsították, hogy a jobbágyok csak árvízmentes szántókat és kaszálókat kaptak. Az úriszék méltá72