Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

Jegyzetek

242. BmL. Mohács úrbéri pere, perkivonat. 243. BmL. Mohács tj. 1775. március 3. 244. BmL. Mohács úrbéri pere, perkivonat. 245. BmL. Mohács tj. 1792. július 8. 246. Fölkér 123 1. BmL. Mohács úrbéri pere, perkivonat. 247. Györffy 331. 1. 248. Velics—Kammerer I. k. 397. 1., II. k. 169., 33., 397. 1. BmL. Kölked úrbéri pere. 249. Taba István: Baranya megye család- és lélekszáma 1696-ban. Történeti Statisztikai Szemle, Bp., 1962. 23. 250. BmL. Kölked úrbéri szerződése. 1767. 251. Mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum Kézirattára, Ete János gyűjtése. 252. BmL. Kölked úrbéri pere, 1871. április 17. 253. BmL. Kölked úrbéri pere. 254. Mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum Kézirattára, Ete János gyűjtése. III. fejezet jegyzetei: 1. Childe W. Gordon: Man Makes Himself. London, 1951. 59. 1. Uő.: Az európai társadalom őstörténete. Ford. Lengyel János. Bp., 1932. 38. 1. 2. Károlyi 41. 1. 3. Ortvay I. k. 358. 1. 4. A fok szófejtését lásd az I. fejezetben. 5. BmL. Metalia. Inquisitionum fasc. IV. 99. 1744 6. BmL. Mohács úrbéri pere, perkivonat. 7. TmL. 3. 776/9. 8. TmL. I. 783/62. 9. BmL. Mohács tj. 1807. január 11. 10. Degré 139. 1. 11. A XV. sz.-ból már vannak adatok a Pataj—ordas—csanádi töltések javításáról. Kolossváry Ödön: Magyarország mederrendező és árvédelmi munkálatainak fejlődése 1899-ig. Bp. 1905. 4. 12. Reuter Camillo: A fok vízrajzi köznév és a Fokoru földrajzi név. Nyelvtudományi Értekezések. 70. sz. 1970. 107. 1. 13. Egyes uradalmak is ellenezték a töltésezést. Pl. a Kalocsai Érseki Uradalom és a Bátaszéki. Ld. a 171. lapon. 14. Degré 28—30. 1. 65—67. 1. 15. Tenk. 16. Tenk 12. 1. 17. Tóth 5., 6. 18. Tenk 22—24. 1. 19. Tóth 6. A könyörgő levelet közli a 43. lapon, hiányosan Csalog 235—236. 1. Eredetijét már a levéltárban nem találtam. Mindkét közlés részleges és pontatlan. Csalog forrása Tóth közlése lehetett. 20. A fok-összeírás együtt található. TmL. 3. 776/9. 1776. 21. TmL. 3. 776/9. 1776. február 6. 22. Tóth 6. 1. 23. TmL. I. 1780/51. 24. Az említett térképészeti munkát Vásárhelyi Pál irányította, ezért mint a Vásárhelyi-féle nagy Duna-mappációt tartjuk számon. Annak idején világviszonylatban is jelentős és korát meghaladó vállalkozás volt. Minden 1:3 600 készült laphoz leírás is tartozott. A térképezek közt számos német mérnök is volt, így a leírások három nyelven, hol magyarul, hol németül, hol latinul készültek, néhány hibás 455