Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

IRTÁSOK, RÉTEK, KASZÁLÓK - A szállások formája és berendezése - Falu melletti szállás vagy akolkert

A földművelő szállás szerepe a Sárközben és Mohács szigetén már közel állt az alföldi tanyáéhoz. A rétekből feltört és nagyobb darabokra tagosított paraszti birtoktestekre települt földművelő üzem, melynek szerves tartozéka az állattartás is. Az újabb szóhasználat a Sárközben ezeket nevezi szállásnak, de már Bátán, Szekcsőn és Mohácson tanya a nevük. Hasonló tanyák alakultak Madocsán és Gerjenben is. A sárközi földművelő szállás nem mindig a korábbi állatteleltető réti szállás egyenes utóda, bár erre is van számos példa. Ez csak ott volt lehetséges, ahol a tagosításkor megmaradhatott a réti szállás és ennek környéke ugyanannak a birtokosnak a kezén, miközben a határt kiszárították és az földművelésre alkalmassá vált. Sajátos, hogy a szálláson először a takarmányozás alakult át. A téli legelőn való feleltetés és szénázás helyébe a tavasziak szalmája és a kukoricaszár lépett és csak ezután jelentek meg a téglából, vagy vályogból épített nagy istállók, szállási házak, pajták, górék stb. és vált a szállás sajátos paraszti üzemhellyé. „Úgy csépültettek abban az időben, mikor már megvolt a védtöltés, ugye nem volt vízkár, nem gyütt ki a víz, hogy négy kazalt csináltatott négyszögletbe és abba hajtotta be a rengeteg sok jószágot. Teheneket, ezek ott voltak télen nyáron. Amit ledörgölt a kazlakból szalmát, azt összetiporta, trágyává tette és ott készült az a nagyszerű trágya. Mert máma is az a szabály, hogy a levegőt belőle kiszorítani, akkor érik meg. Vágtak bele egy kaput, a kaput ellátták kolláttal. Monták annak a Zsikó Jánosnak: Bátyuram, hát bele is gyújthatott valaki abba a négy kazalba? és akkor ott megsülnek a marhák benne, közte, nem tud kigyünni. Az el volt látva (ott) mindennel, kút is volt bennel — De talán nem teszik meg! — Nem is tették meg, hanem míg az a szalmakazal el nem fogyott, mindig ott voltak benne a tehenek. Nappal kimentek legelni, pásztor volt velük és azután ott készült az a nagyon jó trágya ..." (Decs). A sárközi földművelő szállás kialakulásával párhuzamosan vált egyre nagyobbá, hosszabb tartózkodásra alkalmassá, az idők követelményeinek megfelelő kényeiművé a szőlőbeli tanya is. Így a különben is kis létszámú sárközi család öregjei nem a szállásra, hanem a tanyába költöztek ki, a szállási állatteieltetést átvették a bérért teleltető, szegényebb napszámos családok, akik főként az Alföld felől, Bácskából érkeztek. Nyári keresetüket is itt találták meg részes aratással és kapálással. 333