Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)
IRTÁSOK, RÉTEK, KASZÁLÓK - A szállások formája és berendezése - Szállások a réten
A sárközi fészerek is vagy keletnek, vagy délnek nyitottak, a folyó kanyargása és a birtoktest dülése szerint; mindazonáltal szokottabb a déli, mert az átszel a legenyhébb. Az a régi fészer is, melyet most mutatok be, szintén délnek néz nyitott oldalával... A fészer hossza nyolcz méter, szélessége két méter; három oldala álló sövénnyel van elzárva, nyitott oldala előtt, az ezen oldal szélső ágasfáinak felhasználásával van az akol. Az akol semmi más, mint egy kör — vagy négyszög — alakú nagyobb térség, melyet a kör, vagy négyszög szélén a földbe erősített álló duczokra két- vagy három sorban vízszintesen felkötözött nagy szegekkel, többnyire faszegekkel felerősített rudakkal zárnak el, úgy, hogy a jószág a térben szabadon járhat-kelhet, de mivel a felső rúdkerítés elég magas, ki nem ugorhat, a középső rúdsor pedig az átbújást nem engedi. Az okolnak van ajtaja is, melyet vízszintesen elmozdítható, vagy felemelhető rudakkal zárnak el; ezen át eresztik a jószágot itatásra, valamint ezen át mennek az akolba, illetőleg a fészer alá. Az akol közepén van a kerek jászol. Ez a kerek jászol úgy készül, hogy hosszú, elipszis alakban, mintegy egy méter hosszú cövekeket vernek le a földbe és a közeiket vesszőfonással fonják be. Ebbe vetik az etetni való szénát, vagy takarmányt s a jószág körülállja, úgyhogy valamennyinek a feje befelé van s farral kifelé körben kerekre állanak; ezért kerek jászol a neve, a mint nekem az öreg Ferencz József magyarázta. Ennek a fészernek, melyet most leírok, kerek jászola három méter hosszú, szélessége pedig másfél méter. A szabálytalan kör alakú okolnak az átmérője a fészer oldalirányában nyolcz méter, ezen irányra keresztben pedig 5—6 méter közt váltakozik, az ajtó nyílása a hol a jószág ki és be járhat, a fészerrel szemben, jobb felől van alkalmazva. A fészerrel szerves összeköttetésben áll a gunyhó, a mint ezt az öreg kalauzom elmondotta és a »két deczi« Gamós is megerősítette, a kerek gunyhó. Ez a kerek gunyhó semmi más, mint az Alföldről is ismeretes pásztor gunyhó. Sajnos, hogy a kerek gunyhóknak ez az ősi magyar fajtája a szállások mellől kiveszett; az egész nagy sárközi határban legföllebb az öreg Dunánál található egy-kettő, azok is a halászoké. Itt a leírás alatt lévő fészer mellett is a tetős gunyhó áll és úgy Ferencz József, mint a két Gamós egyöntetű vallomása szerint nem is a kellő eredeti helyén. A Gamósok meg is mutatták apjuk, illetőleg öregapjuk kerek gunyhójának helyét, a hol egykor állott. Hát biz, az aláfelé délnek a fészerrel szemben attól úgy 20—25 lépésnyire volt elhelyezve, kissé keletnek olvadt. Nem ugyan a fészernek, hanem magának a fészerből kialakult mai szállásnak kiegészítő része a gyümölcsös, mely a fészer mellett keletre esik. Ugyanannak kiegészítő része a kút, melyet minden szálláson kénytelenek voltak ásni, mivel hogy a szabályozások és belvíz levezetések miatt a folyómedrek kiapadtak. A mint látjuk, a kút új hozzátétele alig 30—40 éves." 1 * 1 E szép századeleji leírásból csak a szállások külsejére vonatkozó adatokat szedtük össze, melyekkel Kovách Aladár tulajdonképpen a réti szállások képét igyekezett feleleveníteni. Mint olvastuk, már a földmívelő szállás jegyei is jelentkeznek ebben az időben. Tanulmányában közölt szállásalaprajzot nélkülözhetetlenül egészíti ki a leírás. Több, mint fél évszázad telt el a cikk megjelenése óta; egy-két ponton mégis kiegészíthetem és részben helyreigazíthatom akkori megállapításait. 326
