Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)
A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Állóvizek, vízmedrek, vizes, mocsaras helyek
Láp, 1 á p a . Vidékünkön összetételekben többször előfordul helynévként, de 1864-ben már részben megváltozott határban az ezzel jelölt helyek minősége és így a szó jelentésbeli árnyaltsága nehezen deríthető ki. Abból a decsi megjegyzésből, hogy „lápos vidék erre nincs, Csanádon van. Olyan hely ahol a marha beledöglik" — arra következtetünk, hogy eredeti jelentése nem homályosult el teljesen és a vidékünkön fennmaradt hasonló helynevek olyan területekre vonatkoztak, melyeket a vízen mozgó, lebegő növényzet fedett. 7 ' Almalápa (-i dűlő) (Gerjen, 1859-^es térkép), Büdös lápa fok, Nagyláp út, „melléke kaszáló és tó" (Decs, Pesty). A láphoz hasonló veszedelmes és mély, nagy kiterjedésű mocsaras területet neveztek vidékünkön 3 helyen is Hullónak vagy Hüllőnek. Az 1890 körül készült 75 000-res katonai térképeken Madocsát nyugat felől az Örsi és Hadai szőlőhegyektől a Hüllő nevű_ mintegy 12—15 km 2-nyi területet beborító rétség választja el. E területen keresztül folyt gyaníthatólag a középkori oklevelekben emlegetett Hudus-Hodos víz: „Per paludes et bereck, super fossato quodam heudes haswanya". A Madocsától délre fekvő és ma Külső Rétnek nevezett vizenyős területen, a Dunához közel emelkedő egyik halom és a rajta épült puszta neve Alsó Hüllői Puszta. Ez az egykori mocsaras rétség sem sokkal kisebb, mint az előbb említett. A puszta emelkedését nevezik feltehetőleg a középkori oklevelek hylleohalmanak, „per paludes eundo venit ad monticulum hylleohalma". A két Hüllő közt a madocsai alapítólevélben említett és máig ezen a néven ismert Kormó nevű emelkedés. 78 Madocsától keletre a Duna mellett is találunk egy Hüllő pusztát és a falutól északra a Bölcske felé menő úton is, az utóbbinak neve Felső Hüllői puszta, vagy „Hüllői község vagy puszta" (Pesty). Madocsát tehát az ártérbe emelkedő szigeten mind a négy oldalról a Hüllő vette körül és csak Bölcske felől, keskeny földnyelven lehetett régebben Madocsára bejutni. Madocsa úrbéri elkülönözése után a földbirtokosok kezén maradt pusztákat átcsatolták Bölcskéhez. Fényes 1866-ban már Hüllő pusztát ennek határában említi. Sajátosan, idők folyamán a bölcskei Hüllő puszta Küllő névalakban is feltűnik. Pestynél: „Küllő — régen tófenék, a küllő halról". Későbbi katonai térképeken is Küllő névalakot találjuk. A KüllőHüllő név azonossága kétségtelen. A Hulló mocsár a drávaszögi Kopács határában van. A katonai térképen ma is szerepel Hulló sziget, Hulli Erdő és Hulli Hgh. Habsburg Rudolf főherceg és Brehm Alfréd, a neves természettudós vadászott itt ritka vizimadarakra. Az előbbi útinaplójába a kövtkezőket írta: „Hulló mint a nép nevezi, tulajdonképpen nagy ártér, melyet többé-kevésbé minden részében egész éven át álló vagy csekély mértékben mozgó víz borít. A Hullót K-en q Duna, D-en a Dráva, Ny-on nyílt erdőtlen szárazföld és E-on a nagy berkek határolják. Nádas és víztükör váltják benne egymást, a vize gázolhatóságnál mélyebb" 79 A harmadik szintén mély hangú változatban fennmaradt elnevezés Szeremle és Felszekcső határán, valahol a Duna és a Baracskai Duna szögében tűnik fel 1395 és 1399-ben kelt oklevelekben, Megehulló alakban. 80 A hulló név azonban később innen eltűnik. Figyelemre méltó ) hogy mindhárom folyó menti ül. folyó szögében elhelyezkedő területen volt. A Tisza—Maros szögében, a Tápai Réten a Maros mentén van egy hasonló terület, a Küllő. A hulló-hüllő szóban köznevet gyanítunk. Valószínű ide tartozik a Tihanyi alapítólevélben feltűnő Huluoodi helynév is. 28
