Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

AZ ÁRTÉRI HASZONVÉTELEK - Folyó- és állóvizek, nyílt víztükrök, mocsarak - Vízhaszonvétel és vízgazdálkodás - Halászat - A halászat joga, adója és bérlete

A múlt század első feléből fennmaradt decsi halászati szerződések szövegei megerősítak azt a feltevésünket, amit a korábbi úrbéri szerződések általánosabb fogalmazásából világosan még nem tudtunk bizonyítani, ti. hogy az uradalomnak fizetett halászati bérlet csak bizonyos vizekre vonatkozott,' s nem a halászat egészére. „Kötlevél — Melynek erejénél fogva a Császári és Királyi Theresianum Alapítványi Báttaszéki Uradalom résziről folyó esztendő szeptember 25.-kén tartott árverés és f(o\yó) es2t(endő) Octóber 9.-én költ felsőbb kormány leírása szerint a Detsi határban lévő Sárvíz halászata hozzátartozó tavakkal és Orbói határ árokkal együtt ugyan de még is a Pilisi Árendással felében használandó lészen, a hol a Rekeszeket is közösen betetetni és rendbe tartani köteleztetnek 3 egymás után folyó esztendőkre azaz 1839-ik évi január iső napjától egészen az 1841. évi December utolsó napjáig a Decsi felekezetnek Pörnyi Mihály és Társai szerint legtöbbet ígérőknek esztendei 227 fr azaz Kétszázhuszonhét forint pengő haszonbér fejében a következendő feltételek alatt megengedtetik: 1. Köteleztetik a haszonbérlő meg ígért esztendei árendát 227 fr pengőbe két ízben 1. január és első júliusban minden esztendőre előre... (lefizetni, ha nem elárverezik a kérelmező vagyonát és az haladékért nem folya^ modhat.) 2. Köteleztetik az árendás, az uraságnak kívánságára 300, azaz Háromszáz font eleven halakat ahol egy legalább 6 fontoknak lenni kell mindenesztendőben kiszolgáltatni vagy a Tiszti Gyülekezet(nék) meghatározott árért pénzzel megváltani. 3. Köteleztetik az Árendás a szükséges Rekeszeknek való Karó és veszszőért folyamodni, azt mégis jutálmas árért az Erdő hivatal által kijelöltetni fognak. 4. Tartozik a haszonbérlő társak a fent nevezett folyókban a halászatot űzni

t peres esetekben magát egészen a Tiszti Gyülekezet végzése alája vetendő. . ."

li0 A szerződésből kitűnik, hogy most az árendások végzik el azt a re-/ kesztő munkát, amit azelőtt a falu végzett el a feles halászatért. A Sárvizet tehát 1839-ben az uradalom bocsátotta árverésre, de a falu határába eső többi halászóvizeket a falu adta bérbe. ,,Cseh János a Paptava nevezetű tót, a Helységtől halászat végett kiveszi, melynek kiterjedése Papfokáig tart belő(l)ről pedig Gamos István fokáig oly feltétellel, hogy minden esztendőben három évig, 1824—1826-ig halász árendát fizet a helység kasszájába évi 15 Ft-ot. Senki az ő kiárendált tavaiban veiszeket nem tarthat, sem a helység Fok bírájának fogott halából dézsmát adni nem szükséges. Azonban akár fog halat akár nem, akár van víz tavaiban akár nincs, köteles árendát fizetni... "

±il A falu tehát a közös halászóvizeknek egy részét adta kizárólagosan Cseh János bérletébe, honnan azelőtt a fogott hal felét vagy harmadát szedte be. Hasonlóképpen adta ki a faíu a Kis Duna halászatát is. 1825-ben „az Decsi Helység az Fodor töltésén fejül lévő közös Kis Duna vizet árendába adja Mihály József és Bogár Gy. Mihálynak halászás végett 30 cédulákba, ennek felét Szent Györgykor, másik felét Szent Mihálykor (fizetik). Kezdődik (a bérlet) jan. 1-től december utol189