Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

AZ ÁRTÉRI HASZONVÉTELEK - Folyó- és állóvizek, nyílt víztükrök, mocsarak - Vízhaszonvétel és vízgazdálkodás - Halászat - Halastavak, fokok és halászóvizek

eláradássál. Orsód fok, Rapp fok, Gyepes, vagy Gyeper fok, Tengely fok, Petrits fok, Pék foka — egy dunaszekcsői pékről." összesen 8. A Pesty-féle helynévgyűjtéssel egyidőben készült úrbéri elkülönözés térképén és a hozzá tartozó telekkönyvben megtaláljuk a Tengely fok kivételével a Pestynél említett fokokat is és azokon kívül még 19 mást. Ezek: Iszingó fok, Konta fok, Tinyő foka, Hosszú örvényes fok, Sebes fok, Ludastó fok, Almás fok, Piliske fok^ Tekerés fok, Tüsti foka, Sövény nyárs fok, Szemes fenék és fok, Két tó köze foka, Macsalik vagy Macskalik tó és fok, Veres fok, Kanazsér fok, Hímes tó fok, Bivaly fok, Ebvájta fok és két névtelen fok. Mohács. „Degas fok — egykori birtokosától kapta nevét, Csat fok — két fok összecsatolásáról, Sár fok — sáros voltáról

} Konszka Glava fok — a szigetbe nevét onnan vette, mert a lakók ezen a fokon a Szigetben összeszedett ló fejeken (horv. konszka glava) csináltak átjárást." Összesen 4 név, de a Csat fok nevében két másik fok is feltételeződik. Tehát 6. A hatalmas Mohács-szigeti ártéren sokkal több fok létezett Pesty idejében is. A múlt század végén készült 25 000-es katonai térképen még a következő fokok szerepelnek név szerint: Janis fok, Kanda fok, Écs fok, Rasztoka fok, Kása fok_ Sebes fok, Simon vagy Simin fok. Iratokban említett foknevek korábbról: Ásott fok (1817), Török foka (1802), Büdöny foka (1803), Kovács fok (1802), Szamócz fok (1812), Sia fok (1808), Tompos fok (1806), Kémedi fok (1806), Balikás fok, Dilonyi fok (1807—1833), Haris fok, Körtvélyes fok és tő (1762), Sártó fok (1777). A Pogány, Pere és Örmény fok, több névszerint nem említett fokkal együtt szerepel a Hajlok birtokáért 1771-ben folytatott per jegyzőkönyvében. Fokok voltak még: Bog, Lög és Disznóvize, bár a térképe nincs melléjük írva a fok. A szigeti fokok betöltését már a XVITI. század végén elkezdték. Kölked. Pesty névgyűjtője nem említ fokot. Ez az összeírás igen szó-' fukar és gyenge. Egyebünnen ismeretesek a Dévéres fok, örvény fok, Pere fok (Moháccsal határos), Pogány fok, Csere fok.

48 A Sárközben és a Mohácsi szigeten, különösen a védtöltéseken belül mind a mai napig láthatunk még fokokat, vagy azok maradványait, melyekkel halászó vizeket kötnek össze. Ezek azonban már nem teljesítik eredeti feladatukat: a Duna vizének szervezett szétvezetését a folyam egész völgyében. HALÁSZAT Halastavak, fokok és halászóvizek Az előbbiekben röviden vázoltuk a régi vízhaszonvétel és vízgazdálkodás lényegét, az ártér bekapcsolódását a folyóvizek vízjárásának ritmusába, valamint az új szellemű vízrendezési munkálatok menetét, melynek során az egykori ártér nagy része ármentes termőfölddé változott és az ártéri gazdálkodás szinte teljesen megsemmisült. A régi vízgazdálkodás azonban nemcsak a halászat céljait szolgálta. Innen való az a félreértés, ami középkori vízgazdálkodásunk megítélésében kialakult. Pesty Frigyes^ amikor 1867-ben hazánk régi vízhálózatának kutatására hívta fel a figyelmet, a középkori halastavak számát 3—4 ezerre foeesül178