Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

AZ ÁRTÉRI HASZONVÉTELEK - Folyó- és állóvizek, nyílt víztükrök, mocsarak - Vízhaszonvétel és vízgazdálkodás - Halászat

árok. 1825-'ben folyó úrbéri per során készült térképen még szerepel a Fok Holt Duna, Illés fok, Nádas tó fok ja és Mikla fok. Kömlőd. A kömlődi fok Kanálisként ismeretes. Paks. Egyetlen fokot sem említenek, bár 1821-ben a „Duna és egyéb Határban lévő, s meg osztatlan földön helyheztetett Tavakban való Halászat" bérletét még árverésre bocsájtják. A halastavak pedig fokokkal működtek. A város monográfiája sem említ határnevek közt fokokat.

43 Gérjen, összesen két fokot említenek. „Sólymos fok, hajdanában halászó tavak voltak benne, Sülye-foka — hajdan halászó fok, most legelő." Az 1857-es gerjeni földosztályozásról készült jegyzékben egy fok sem szerepel, mégis még 1967-ben több fok nevét és egykori helyét jegyezhettem fel: Samu foka, Sülye foka, Kamora foka, Széles Béda fok. Fadd. „öreg fok, Csapó fok, Gécz fok, Lábvágó fok, Görbe fok, Fekete fok, Balogh Ádám fok, Fütyör fok — a víz sebes folyásától, Gyilkos fok — a sok vízbehalás folytán, Zúgó fok, Határfok, Nagy János fok, Méhes fok, Szarvas fok, Barcsi fok, Gatya veti fok, Pösze fok, Rajna fok, Asszony fok, — előbb a nők fürdőhelye

} Szalma híd fok." Pesty tehát összesen 20 fokot említ. Az összeírás idején a fokok nagy része már nem működött. Figyelemreméltó az is, hogy a fokokat összefoglalóan ereknek is nevezik, tehát már nem láttak különbséget köztük. Tolna. „Fok — előbb erdő

> vízállásos kakás hel, most jó szántóföld." Pesty helynévgyűjtője ezzel is hírt ad a határ átalakulásáról. Az árteres szigeti részen az uradalom erdeje volt. Bogyiszló. „Homorodi fok, Dermény fok, Nyaralói fok, Sár fok, Malom fok, Karászi fok", összesen 6. Különös

5 hogy a jellegzetesen és hosszan az ártérből élő faluval kapcsolatban kevés fok említését találjuk. Oka csak az öszszeíró gondatlanságában keresendő. Az 1863-as telekkönyvben 11 fok szerepel név szerint, de csak egy, a Karászi fok szerepel a Besty-féle jegyzékben is. A többi: Fejes fok, Sándor fok, Dalocsa fok, Keskenyi fok, Gémes fok

5 Vajas fok

? Közép fok, Tője fok, Kerülő fok, Kis fok, Hosszú Hód fok, Holt Ásvány (fok). Az 1760-ból említett 4 fok közül később csak egyről van említés. Ezek: Békás fok, Mennyegzői fok, Pere fok és Zúgó fok. Az 1890-es években készült 75 000-es térképen szerepel még a Gője, Dalocsa, Tője, Karászi és Szilágyi fok. A 25 000-es térképen ezeken kívül a Keskeny fok. Gyűjtéseim során még feljegyeztem az Ábrahám fokot, mely a dunai kikötő mellett szakadt a Dunába. Az elnevezések változékonysága nemcsak a fokok használóinak változására, hanem a táj átalakulására is utal. Öcsény, A fok említésének teljes hiánya magyarázatra szorul, hiszen éppen úgy az ártérbe települt falu volt

? mint Decs, ahonnan az összeírás 38 fok nevét sorolja fel. Ennek több oka volt. Az egyik az, hogy a fokok szerepét a Báták, a Sárvíz-ágak és holt Dunák közvetlenül töltötték be és a tavak említésénél magától értetődő volt, hogy a tavakhoz fokok vezetnek, de az is figyelemre méltó, hogy Öcsény már 1875-ben a fokok felszámolása mellett foglalt állást. Leginkább azonban az összeíró hanyagságát okolhatjuk, mert a katonai térképen még szerepel a Szilágy fok, Borréi fok, Dorgona fok, Keserű fok, Lőrincz fok. Igaz, hogy akkor egyrészt már szekszárdi, másrészt érseki uradalmi birtok határán belül. 1952-ben még ismerték a Sudár fokot és Borz fokot.

44 Levéltári adataink vannak még a Garagóc és Pityó fokról.

45 Az 1829-ben készült Egyed-féle kérdőpontokra adott válaszok egyikében a következőket ol176