Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)
AZ ÁRTÉRI HASZONVÉTELEK - Folyó- és állóvizek, nyílt víztükrök, mocsarak - Vízhaszonvétel és vízgazdálkodás - Halászat
a vizet, elpusztulnak a halak, a csigák és a békaporontyok is. A tovább apadó posvány dögletes, büdös vízével megfertőzi a kaszálókat, a legelők legeltetésre alkalmatlanná válnak, ezzel az árterületből élő nép valójában elvesztené megélhetésének alapját. A következő esztendőben, 1775-ben a megye elrendeli, hogy minden Duna menti község írja össze, hogy „határában a Dunának folyásában minemű fokok és kiesők találtatnak". A felsorolásban fel kell tüntetniök azt, hogy a fok milyen széles és milyen mély, hogy ezzel a betöltésükhöz szükséges munkálatok mértékét kiszámíthassák. Érdemes sorra vennünk a beküldött „specificatiokat", jellemzően mutatják egy-egy falu gazdálkodásában még mennyire érvényesült a régi ártéri fokgazdálkodás, mert az Összeíráson túl több község állást is foglalt a fokok ellen, vagy mellett. Megjegyezzük, hogy 1775-ben már a legtöbb községi elöljáróság a telkes, a fölművelésben érdekelt gazdákból állt, nem az ártérből élő, szegénnyé és zsellérré vált lakosokból. Dunaföldváron nem írtak Össze fokot. Bölcske azt jelenti, hogy a „Helységnek belső határában semmi Fok nem neveztetik és nincsen is, hanem minthogy a Dunának igen csekély és alacsony partja vagyon, mellyet mind a rend kívül való, mind az nyári és őszi áradást meg szoktanak haladni... A mely csekélysége a Duna partjának (tart) Orosz János Házától, a Hüllői Sziget Óráig 600 ölnyire. Mosó Révbe amint híjják hasonló csekélységű 20 ölnyi... Az elsőn_ ki eső Víz el szokott venni a faluban 38 házakat, mellyek közül sokak le is omlottanak (1768. és 1775-ös jégvíz idején, mint ez az irat más részéből kitűnik.) Az utolsó kieső víz pedig leg inkább Madocsának okoz kárt. Minthogy Bölcske határosodik Földvári Dominiumhoz tartozó kömlődi Pusztával, innen a Kömlődi Fok, amint nevezik teszen Bölcskének legtöbb kárt, melynek ki áradása el rontja kaszáló réttyeit, kender földjeit és el hat egész a faluig, mely kömlődi foknak mélysége 1 öl 4 such, szélessége 6 öl és 4 such. Bölcskei Dominiumhoz tartozó Vejtei Pusztában lévő Monos főkja és Közös Fok, amint neveztetnek, minthogy T(ekin)t(e)tes Nemes Pest Vármegyéhez tartozónak ... itten talán nem szükség, hogy említtessenek, mind azáltal Monos fokjának szélessége 4 1/4 öl, mélysége 1 öl 1 such, Közös foknak szélessége 4 1/2 öl, mélysége 1 öl 5 such..." Madocsán 4 fokot soroltak fel^ név szerint Háló. Vető fok, Kámvai András kerté fok ja, Csintsa Fok ja és Nagy Fok. (Szélességük 2—6 ölig, mélységük 1—il 3/4 ölig gerjedt, legmélyebb a Nagy Fok.) Ezután így folytatják: „Következik kömlődi határban lévő kártevő nagy fok, mellyet is alázatosan recomendáltunk T(ekint)etes Consiliarus Urunknak, úgy hogy ezek a Madocsai Határban levő négy fokok haszontalan töltetnek el, ha nevezett Kömlődi fok megmarad, mer azon a fokon szint annyi kár következik." Végül hozzá fűzték: „Madotsának egy fok sem szükséges, hogy nyitva maradna." Kömlőd a „nagy Kömlődi fok" rajzát küldi be, melynek „hossza a Rétre való bé Szakadásig Lépés No 2170..." szélessége 1—5 ölig, legnagyobb mélysége 1 1/2 öl. Pakson 11 fokot, illetve kiöntésre alkalmas helyet írtak össze. Ezek közül kilencet név szerint is felsorolnak. Ezek a Kanászrévi fok, Körtvélyessin fölül való kisebb fok, Körtvélyessi fok, Körtvélyes derekán való fok, Bisko révi fok, Bisko réven alul való első fok, Ganajos dombi fok, Agár rév| fok, Agár révin alul való kisebb fok és Duna utcai rév. Mélységük 1 öl 1/2 such és 5 such közt váltakozik. 166