Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

AZ ÁRTÉRI HASZONVÉTELEK - Folyó- és állóvizek, nyílt víztükrök, mocsarak - Vízhaszonvétel és vízgazdálkodás - Halászat

a vizet, elpusztulnak a halak, a csigák és a békaporontyok is. A tovább apadó posvány dögletes, büdös vízével megfertőzi a kaszálókat, a legelők legeltetésre alkalmatlanná válnak, ezzel az árterületből élő nép valójában elvesztené megél­hetésének alapját. A következő esztendőben, 1775-ben a megye elrendeli, hogy minden Duna menti község írja össze, hogy „határában a Dunának folyásában minemű fokok és kiesők találtatnak". A felsorolásban fel kell tüntetniök azt, hogy a fok milyen széles és milyen mély, hogy ezzel a betöltésükhöz szükséges mun­kálatok mértékét kiszámíthassák. Érdemes sorra vennünk a beküldött „speci­ficatiokat", jellemzően mutatják egy-egy falu gazdálkodásában még mennyire érvényesült a régi ártéri fokgazdálkodás, mert az Összeíráson túl több község állást is foglalt a fokok ellen, vagy mellett. Megjegyezzük, hogy 1775-ben már a legtöbb községi elöljáróság a telkes, a fölművelésben érdekelt gazdákból állt, nem az ártérből élő, szegénnyé és zsellérré vált lakosokból. Dunaföldváron nem írtak Össze fokot. Bölcske azt jelenti, hogy a „Helységnek belső határában semmi Fok nem neveztetik és nincsen is, hanem minthogy a Dunának igen csekély és alacsony partja vagyon, mellyet mind a rend kívül való, mind az nyári és őszi áradást meg szoktanak haladni... A mely csekélysége a Duna partjának (tart) Orosz János Házától, a Hüllői Sziget Óráig 600 ölnyire. Mosó Révbe amint híjják ha­sonló csekélységű 20 ölnyi... Az elsőn_ ki eső Víz el szokott venni a faluban 38 házakat, mellyek közül sokak le is omlottanak (1768. és 1775-ös jégvíz ide­jén, mint ez az irat más részéből kitűnik.) Az utolsó kieső víz pedig leg inkább Madocsának okoz kárt. Minthogy Bölcske határosodik Földvári Dominiumhoz tartozó kömlődi Pusztával, innen a Kömlődi Fok, amint nevezik teszen Bölcs­kének legtöbb kárt, melynek ki áradása el rontja kaszáló réttyeit, kender föld­jeit és el hat egész a faluig, mely kömlődi foknak mélysége 1 öl 4 such, széles­sége 6 öl és 4 such. Bölcskei Dominiumhoz tartozó Vejtei Pusztában lévő Mo­nos főkja és Közös Fok, amint neveztetnek, minthogy T(ekin)t(e)tes Nemes Pest Vármegyéhez tartozónak ... itten talán nem szükség, hogy említtessenek, mind azáltal Monos fokjának szélessége 4 1/4 öl, mélysége 1 öl 1 such, Közös foknak szélessége 4 1/2 öl, mélysége 1 öl 5 such..." Madocsán 4 fokot soroltak fel^ név szerint Háló. Vető fok, Kámvai András kerté fok ja, Csintsa Fok ja és Nagy Fok. (Szélességük 2—6 ölig, mély­ségük 1—il 3/4 ölig gerjedt, legmélyebb a Nagy Fok.) Ezután így folytatják: „Következik kömlődi határban lévő kártevő nagy fok, mellyet is alázatosan re­comendáltunk T(ekint)etes Consiliarus Urunknak, úgy hogy ezek a Madocsai Határban levő négy fokok haszontalan töltetnek el, ha nevezett Kömlődi fok megmarad, mer azon a fokon szint annyi kár következik." Végül hozzá fűzték: „Madotsának egy fok sem szükséges, hogy nyitva maradna." Kömlőd a „nagy Kömlődi fok" rajzát küldi be, melynek „hossza a Rétre való bé Szakadásig Lépés No 2170..." szélessége 1—5 ölig, legnagyobb mélysé­ge 1 1/2 öl. Pakson 11 fokot, illetve kiöntésre alkalmas helyet írtak össze. Ezek közül kilencet név szerint is felsorolnak. Ezek a Kanászrévi fok, Körtvélyessin fölül való kisebb fok, Körtvélyessi fok, Körtvélyes derekán való fok, Bisko révi fok, Bisko réven alul való első fok, Ganajos dombi fok, Agár rév| fok, Agár révin alul való kisebb fok és Duna utcai rév. Mélységük 1 öl 1/2 such és 5 such közt váltakozik. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom