Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Kölked

Vészeli István Lög szállása 178 n.-öl Homorúd 335 n.-öl Homorúd 287 n.-öl Homorúd 1 405 n.-öl Homorúd 4 660 n.-öl Sáros 2 026 n.-öl Sáros 291 n.-öl Bakság 437 n.-öl Bakság 567 n.-öl Homorúd 1 568 n.-öl Csebe 107 n.-öl Csebe 483 n.-öl Az egyes birtokrészek területnagysága önmagában is tájákoztat arról, melyek voltak a szállások és melyek a kaszálók. Ezek közül is a legkisebb területűek a legrégebbiek, a Rihai szállások és a Lög szállása. A legnagyobb területű rétek nyilván a legkésőbb és legalacsonyabban fekvő rétek lehettek. Az 1883-ban véget ért elkülönözési perben az uradalom képviselte, eszményi telkek szerint való elkülönözés valósult meg, de ebben az egészen új és gyökeres újrarendezésben is volt szava a régi gyakorlatnak; sokan oda kérték járandóságuk kimérését, ahol régebben szállásuk és kaszálójuk is volt. A felosztásnál még azt az elvet is elfogadták, hogy a szegényebbek kisebb rétilletőségeit a városhoz közelebbi szigetrészen mérték ki, a nagyobbakat pedig a sziget keleti, távolabbi területén. Az Öreg Duna melléke, a Földvári tó környéke és a sziget DK-i része a püspöki uradalomé lett. A múlt század végén végrehajtott felmérések valóban tükrözik ezt a törekvést, de az előbb említett egyéni változtatások összekeverték az egyes birtokkategóriákat. A birtokrendezés után sokan megvétózták a mérnökök eljárását, mások a korábban elfogadott alapelvet bírálták, mondván, hogy a gazdagoknak a legjobb rétek jutnak. Mások egyszerűen el sem foglalták a rájuk esett részt, hanem eladták. Mindezek tovább bonyolították és alakították a szigetbirtokok újkori elosztását. Kölked , Mohács alatt a Dunát újra szélesedő ártér kíséri. Az ármentes szint pereme, melyen a város települt, széles ívben nyugat felé elhúzódik a Dunától, majd déli irányba fordul. A nyugat felé domborodó íves partvonal 4 kilométerrel Mohácstól délre ismét kelet felé tart, és félszigetszerűen szögellik ki az ártérbe. Az ármentes kiszögellés végétől tovább kelet felé kb. 1000 lépésre, mintegy arról leszakadva, kettős, vízmentes magaslaton, dörmőn találjuk Kölked falut. A település tehát már az ártérben volt, bár az ármentes terasz és a közte lévő tér az ún. Puszta, valamivel magasabban feküdt, mint az attól északra és délre eső területek. A Pusztát észak—déli irányban három völgyecske vágta át. Ezeken és a Puszta nagyobb részén, az átjárást mesterségesen magasított kijáró töltés biztosította. A harmadik vízfolyás a két ártéri dörmőt választotta ketté. Ezek közül a keleti volt a nagyobb, ezen állt a templom és a falu nagyobb része. A kisebb nyugati dörmőn 1859-ben még csak néhány ház állt a temető mellett, 152