Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Decs

Az 1752-ben öt évre megkötött részletesebb úrbéri szerződés szerint: 1. 560 forint árendát fizetnek, ebben az összegben benne van a mészárszék és a nyári kocsmáltatás bére is. Minden terményből tizedet és kilencedet adnak és azt a kijelölt helyre hordják és hetedrészét kinyomtatják. 2. A disznók és más termények után, melyek dézsmakötelesek, csak tizedet adnak. Az új telepítésű szőlőirtások és földek után kilencedet is adnak. 3. A halászat jövedelmének fele az uraságé. 4. Minden állattartó évenként 10 napot dolgozik igájával a földesúrnak. Akiknek ökrük vagy lovuk nincs, ugyanannyi kézi munkanapot tartoznak leszolgálni a megjelölt helyen. A megkezdett munkát kötelesek is befejezni. Napi munkacédulákat kapnak, kik két marhát összefognak, mindketten jogosultak cédulára. Az előbbi megállapodás értelmében a tűzifát évenként a kijelölt helyre viszik. 5. Aratás idején minden gazda 3 napot köteles aratni és gabonát, valamint bort az uraság szérűjébbe, valamint pincéjébe hordani. 6. Minden jobbágy és lakos egy szekér szénát kaszál a kijelölt helyen, összegyűjti és a kijelölt helyre hordja. 7. Szent György naptól Szent Mihályig az uradalom borát és pálinkáját mérhetik, a falu minden kimért urna bor után 50 dénárt fizet. 8. Évente egyszer egy négy lovas kocsit adnak Győrig az országgyűlésre. 9. A földesúr gabonáját annak eladása idején Tolnára vagy Mohácsra hordják, s ezen kívül a vermek őrzésére éjjelenként 4—4 embert állítanak ki a bátaszéki kastélyhoz. 10. Évenként egy urna sózott vizát adnak az uraságnak. A szerződés 1752 januárjától 1757 december utolsó napjáig érvényes. A szerződést az apát teljhatalmú megbízottja, Árvái György jezsuita páter írta alá Köntzöl Péter öregbíróval.

153 1786~ban a jobbágyok különféle sérelmeik orvoslásáért kérvényt írnak a vármegyéhez. A mintegy 30 pontba szedett panaszból csak néhányat idézünk, amelyek általában jellemzik Decs helyzetét. így figyelemre méltó, milyen gyorsan és viszonylag magasra emelkedik az árenda. 1766-ban 800 Ft-nál tartanak s ezenkívül minden gazda 1—1 pár csirkét ad a konyhára. A robot is felemelkedett 10-ről 13 napra. A szerződésben meg nem határozott fa mennyisége eléri a 80 ölet, amit az uradalom téglaégető kemencéjéhez kell szállítaniuk. A szénát azelőtt az uraság rétjén vágták, most a sajátjukon kell azt lekaszálni. Nagyon megterheli őket a robot, mert Becsről vízáradáskor csak úsztatva tudnak kijutni a munka helyére, Bátaszékre, Dolenára vagy Mórágyra. A kiúsztatás sok időbe kerül, késve érkezve pedig munkájukat csak félnapra értékelik. Szekerük mindig 4, vagy 6 ökrös, ehhez pedig két ember kell, és csak egynek írják jóvá a robotnapot. „Bátaszék Városával egy Abbatiális Dominiomban vagyunk és élünk. Nem tudjuk, micsoda szín alatt mi Borbul Búzából két dézsmát adunk, ők egyet. S egy napot robotolnak mi 13 napot szolgálunk." Minden panaszukra megfelel az uradalom. Ennek summája a következő. Bár Decs határát az árvíz rontja és veszélyezteti áradás alkalmával, amennyit a víz pusztít, annyi hasznot is hajt halbőségével, ezért van az, hogy a Sárvíz és a Duna közt lakó jobbágyok sokkal jobban boldogulnak, mint másutt és sokkal jobban el vannak állatokkal látva, mint más községek. Rétben, erdőben bővelkednek, annyira, hogy rétjeik kaszálását el sem tudják végezni. A határ igen nagy részét műveletlenül is hagyják. A bátaszéki németek úrbéri terhei azért kedvezőbbek, mert az országúti átmenő forgalom őket jobban terheli, miből pedig a decsiek semmi részt sem viselnek;

154 1765-ben az uradalmat már a bécsi Theresianum-tól a bonyhádi Kliegl Ignác bérli. 1767-ben Decsen is kitöltik az urbáriumot előkészítő 9 kérdőpontot. Ebbe már a vele kötött szerződés kerül, mely lényegében az eddigiektől nem 114