Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)
A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Öcsény
uraságé fog lenni: ugy hasonlóképpen a náddal melyet mind Eötsényi mind Ebesi földön szabadon vághatnak minden fél helyes gazda hat kévét, házas zsellér 3 kévét és hazátlan zsellér 2 kévét esztendőnként tartozni fognak az uraságnak behozni. Mindezeken kívül pedig hogy a lakosok akármely dolgaikban szabadon a Palánki vámhídon járhassanak az egész helység 70 napszámot azaz hetven napi munkát esztendőnként azon hídhoz tétetni köteles lészen." (Aláírta Farkas Sámuel szekszárdi plenipotentarius, az iraton a falu 1697-es pecsétje.) 131 Egy valamivel későbbi összeírás szerint már 34 és 3/4 telket számláltak itt. 118 volt a jobbágyok, 82 a zsellérek és 30 a hazátlan zsellérek száma. Az erdőhasználat szabadsága egyedül állott a dominiumban. Ezt a szabadságot csak 1758-ban próbálta megszorítani az uradalom. 1768-as szerződés nem tesz említést az erdők haszonvételéről. Fentmaradt az ez ellen tiltakozó őcsényi levél. 132 Ügy látszik e szabad erdőhasználatért kellett az őcsényieknek ellátni az uradalmat : a szekszárdi várat, az ebesi kallómalmot és pálinkaégetőt tűzifával, valamint a palánki híd fenntartásához szükséges gerendákkal. 1791-ben összeírták az uradalom Öcsényből származó jövedelmeit. Ebben azt olvassuk többek közt, hogy Ebes (ebbe ebben az időben Almás területét is beleértették) puszta használatáért, az itt álló csárdáért és szőlőhegyért együttesen 900 forintot fizettek. Az uradalomnak nem volt kocsmája a faluban, hanem a falu régi kocsmájában karácsonytól Szent Mihályig az uraság borát mérték. A fentmaradó időben mérték a faluét, ha ugyan valaki a szőlőhegyről hazatérve bort kívánt inni. Az uradalomnak Ebesen 10 hold szántója és 10 3/4 rétje volt, amit árendába szokott adni. A halászatot két őcsényi gazda bérelte, ugyanígy egy boltot a faluban és egy csárdát a Borrénél. Az erdő jövedelmet az apránként eladott fa, a makkoltatás és a gubacsszedés bére jelentette. Ehhez járult a pálinkaégetéshez szükséges fa mennyisége is, melynek szállítására az őcsényieket kötelezték. Ekkor a falunál 34 3/4 sessio, Ebesen és Almáson 38 és 1/4 sessio, Összesen 73 sessio föld volt, tehát a pusztákat ekkor már telkekre osztva használták az őcsényiek. A 291 földet bíró jobbágy telkenként 104 napot robotolt. A 69 zsellér fejenként 18 napot és külön a faizásért egy-egy napot dolgozott. Ezen kívül állták a hosszúfuvart és 51 krajcárt fizettek telkenként a konyhának. A földek termése átlagosan, csak a tizedet számolva, igen kevés. A 73 telekről egy esztendőben bejött: 15 mérő tiszta búza 15 Ft 426 mérő kétszeres 341 Ft 40 mérő árpa 20 Ft 42,5 mérő zab 17 Ft 44 mérő szemes kukorica 26 Ft 4 mérő zöldségféle 8 Ft 125,5 csomó fésült, vagyis gyaratott kender 16 Ft 542 csomó fésületlen kender 154 Ft 83 csomó len 4 Ft 1210 fej káposzta 12 Ft 17 kosár méh 31 Ft Belső telkek után vágott nád 34 Ft Különféle apróságokért 4 Ft Őszi szalmáért 8 Ft Tavaszi szalmáért 1,30 Ft 106
