Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Öcsény

kilencedet), ezentúl csak tizeddel adóztak. Ezt az enegedményt Trautson is elismerte. 1713-ban az őcsényiek arra kérik a földesurakat, hogy ,,mivel a telki földek (a falu göröndjén lévők) igen elsoványodtak", adja az nekik az ebesi földet árenda nélkül, mert „ott is ha az egyik évben szántunk, más évben parlagon hagyjuk". Ez talán azt jelentette, hogy az egész pusztát egyik évben szántották, másik esztendőben pedig parlagon hagyták. Ez összefügghetett az ártérben lévő nyájak magas vízállás esetén való kihajtásával. Az is lehetséges, s ez a legvalószínűbb, hogy az egyik évben a falu alatti telki földet vetették, a másik évben pedig itt hagytak parlagot és Ebesen szántottak.) 1719. és az 1732-es nyugta szerint az őcsényiek Ebesért 30 forintot fizettek. Valószínű még Mérey idejében — a hagyomány pontosan már az évet nem tartotta számon — 3 esztendőn keresztül pénzen váltották meg minden kötelezettségüket és nem is robotoltak.

130 Mindenesetre a későbbi úrbéri szerződések szerint is az őcsényiek helyzete könnyebb volt, mint az átlagos jobbágyoké. Az 1728-as megyei összeírás 40 őslakos jobbágy családfőt „hereditarii subditi" tüntet fel 23 és egynegyed telken és 12 felnőtt fiút, akik egy kenyéren éltek szüleikkel. A 103 pozsonyi mérőre terjedő szántóterületet egy nyomásban művelték és a pusztákon szintén a telkekhez csatolva 104 pozsonyi mérő nagyságú földet műveltek két nyomásban, kontraktus ellenében. Ezen kívül használtak 172 kaszás rétet, 172 kapás telki állományon kívüli szőlőt és 11 és fél (kapás) újonnan plántált szőlőt. Zsellér csak kettő lakott a faluban, ezeknek házuk nem, de rétjük és szőlőjük volt. Nemest nem írtak össze a faluban, de több pásztort, akiknek azonban semmi illetőségük sem volt. Gyümölcsösükről csak annyit jegyeztek fel, hogy igen csekély. Az 1768-ban megkötött szerződés szó szerint így szól: „Alább megírt adom tudtára mindenkinek, az kikre illik, hogy bízván továbbra is az Eötsényi helységnek és annak lakosinak az eo Földes uraságokhoz váló hajlandóságokban s hívségekben, újonnan az Ebesi és Almás nevű pusztákat úgy Palánki pusztának azon részit, amelyet most bírnák 3 esztendőre kiárendáltam alább meg írt pénzekben és summában, mely sum~ mát tudni illik esztendőnként az uraságnak be fizetni tartozni fognák úgy mint: Ebesi és Almási pusztákat a föllül nevezett Palánki pusztának részit in flis (forintokban) 230 Eöcsényi mészárszéket 8 Eötsényi bor- és pálinka áruitatást vagy kocsmáztatást esztendő által in 100 Eöcsényi pálinkaégetést in 3 Eötsényi vizeknek (kivévén a Dunát) úgy mint a Sááron, Báthán és Toókon levő halászatot, rákászatot együtt 260 Értvén ezen kiárendálást olly móddal, hogy mindezen Ebesi, Almási és Palánki pusztákon mind pedig az Eötsényi földön termő jószágbúi az az minden féle földi termésből és veteményből úgy szintén borbul és méhekbül, bárányokból és gidákból tsupán dézmát azaz tizedet az uraságnak ki adni azon tizedet arra rendelyt vagy rendelyendő helyre összve hordani és illetmény dézma gabonának a szemét vagy magvát az uraság Gránáriumjába magok zsákjaiban roboton kívül bevinni, úgy esztendő által esendő böjti napokon az Uraság Tisztjeinek halat beszolgáltatni és az uraság szőlőét magok ... (olvashatatlan)... neszivei kötözni kötelesek lesznek, mely kötözés ugyan a robotjukba fog számláltatni: Nemkülönben a vidrákat melyeket fognak tartoznak az Uraságnak bejelenteni, melyekből 2 rész a lakosoké a kik fogják harmadik rész pedig az 105