Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275
Elsősorban a község gabonaterményeit dolgozta fel, de azonnali cserére is berendezték. Kétkádas gőzfürdő is kapcsolódott a malomhoz. Munkásainak száma 12 volt. 131 1922-ben alapították Szekszárdon a Palánkay—Szűcs hengermalmot (társas cég), 1924-ben pedig gr. Apponyi Sándor birtokán Lengyelen működő malmot. 132 1922 szeptemberében kezdte el működését Szakcson az új gőzmalom, mely tulajdonképpen az ott álló régi malom modernizálásaként vált gyári malommá. 75 lóerős Körting-féle szívógázmotor szolgáltatta az energiát és a gépházat újonnan beállított gépekkel a Ganz Danubius szakemberei szerelték fel. A hengerek, sziták, a hámozó- és koptatógép felszerelése mellett két pár porszívó is volt a malomban, amely 6-féle minőségre őrölt. Az üzem 24 órás teljesítőképessége 120—126 q gabona volt. A dinamó révén hamarosan valóra kívánták váltani Szakcson a villanyvilágítást, amelyre már előjegyzés is történt, az újság híradása szerint. 133 A malom tehát egyben villamosenergia-termelő telep is volt. 1925-ben létesült Űjdombóváron herceg Esterházy hengermalma, erről a helyi sajtó is hírt adott, sőt részletesen beszámolt üzeméről, ahová a malom vezetői meghívták az újságírót. A hajdani kukoricaföldön emelkedett a malom, ahová külön iparvágányt építtetett az uradalom a vasútról. Az épület háromemeletes volt, mellette kétemeletes gabona- és lisztraktár emelkedett, amelyet a malommal vashíd kötött össze. A gabonaraktár mellett vasbetonból épült silos volt. A malom gabonatisztító-, őrlő- és szitálóberendezéseit a budapesti Wörfner gyár szállította. Önálló villamoscentrálé és üzembiztos tűzoltóberendezés volt a malomban, amely nemcsak az Eszterházy-birtokon termelt gabona feldolgozására létesült, az újságíró vasúton érkező gabonaszállítmányokról is beszámolt, amelyeket a nagy raktárban helyeztek el. 134 Nem tudjuk pontosan Tamásiban mikor alakult a Hírt testvérek malma, de a Bonyhádi Hengermalom Rt. 1928. évre tette alapításának idejét. 130 Az 1922. és 1926-ban végzett egészségügyi vizsgálatok szerint ezekben az években a m.;gye egész területét behálózták a gyári malmok — amint ezt a térképünkön is ábrázoltuk. Viszonylag sok volt a részvénytársaság. A Dunántúli Egyesített Hengermalmok és Ipari Rt.-nek pl. Hőgyészen, Őcsényben, Decsen, Szakályban és Zombán volt egy-egy gőzmalma, a Transdanubia Egyesült Gőzmalmok Rt-nek pedig Bonyhádon volt jelentős üzeme. Az említett egészségügyi vizsgálatokból némi képet nyerhetünk e malmok működéséről, bár szerepüket a vidék életében és konkrét súlyukat a közgazdasági életben e szórványos adatok alapján nem tudjuk lemérni. A Heigl és Szűcs szekszárdi hengermalomban hat munkás dolgozott, az Első Szekszárdi Hengermalom társas cég 10 munkást foglalkoztatott. A Mázaszászvári Hengermalom és Téglagyár Rt. üzeméhez 16 munkáslakás kapcsolódott, a Transdanubia bonyhádi malomhoz 13 munkáslakás tartozott. 130 (Itt kell megjegyeznünk, hogy ez az utóbbi malom már a 20-as évek közepétől Angliába és Olaszországba is évente mintegy 300 vagon lisztet szállított. 137 ) A szemcsédi malomban (Kronfeld tulajdona) 7 munkás dolgozott; ez a malom 8 járatú és napi 240 q teljesítőképességű volt. A nagyobb malmok közé tartozott, mert a megyében általában napi 30—50 q körüli volt a teljesítőképesség, 3—6 járatra voltak berendezve és 1—2 segéddel dolgoztak. (Tamási, Koppányszántó, Pincehely, Ozora stb.) Néhány 75—80 q őrlőképességű malom 3—4 319
