Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

fel és itt végezte műtéti és egyéb gyógyító tevékenységét. Ez a szegény szem­betegek szempontjából előnyös volt, de viszont nélkülözte a kezelésnek Babits Mihály által elképzelt kórházi jellegét és ez úgy vélem, döntően befolyásolta gyógyításának végső eredményeit. Miután megyénk szembetegeinek kisebb része Braun János szemorvos munkálkodásának eredményeként orvosi ellátásban részesült, a megyei köz­gyűlés az 1825. évben ismét megbízta a tisztifőorvost, hogy készítsen egy újabb kimutatást a már meggyógyított és a még nem kezelt szembetegekről. Ennek alapján, a megyei közgyűlés még az 1825. évben ismét kérte a Helytartó Taná­csot, hogy a még nem gyógykezelt, jelentős számú szembeteg az országos szem­orvos által gyógyíttasson — eredménytelenül. 65 Pedig a szembetegek gyógyulá­suk utáni vágyódását mi sem bizonyította jobban, mint a nemes származású Szántó Józsefnek a vármegyéhez intézett megható kérvénye, 66 melyet az 1827. évi március 10-én tartott közgyűlésen olvastak fel: „Tekintetes Ns. Vármegye! Legkegyesebb Drága Nagy Uraim! A leg­méllyebb alázatossággal a' végett esedezek kegyes Szine előtt méltóztasson te­kéntetbe venni árvaságra jutott szegény sorsomat, hogy 27 Esztendők elfolyása előtt már elvesztvén szemeimmelvaló látást, mint embernek legdrágább kintsét, legnyomorultabb életet mint magammal tehetetlen kéntelenítetek élni, mivel pedig most megkapni elveszett Szemeim világosságát legnagyobb reménységem vagyon, azért folyamodok mély alázatossággal a' T. Ns. Vármegye Szine eleibe, ha méltóztatna engem jóllehet nemes Vérből született, de legszegényebb gyá­moltalan állapotra jutott 80 Észt öreget valamellyes pénzbélyi útiköltséggel kegyessen segíteni, hogy így felmenvén Pestre ott lévő oculistica híres Profe­sora, ki annélkül is megigérvén ügyemet felvehesse, és jó Szándékomat, mellyre még haldokló nem törekedett, elérhessem és ha előbb nem is, de utolsó órámba a' Világnak eleibe terjeszhessem legméllyebb tisztelettél kegyes Pártfogásokban maradván ajánlott a T. Ns. Vármegyének legálázatossabb Szolgája Nemes Szán­tó Jósef." Valószínű, hogy e kérvény is szerepet játszott abban, hogy ezen 1827. évi közgyűlés úgy határozott, hogy elveti a betegeknek alkalmasint Pécsett történő gyógyítását és tudós Szabó Jánost, országos szemorvost a megyénkbe hívta, ahol a Ferenc kórházat jelölte meg gyógykezelésük helyéül. 67 Ez a határozat, a négy évvel előbbi döntéssel szemben, teljes egészében elfogadta Babits Mihály tiszti­főorvosnak a szembetegek gyógyítására kidolgozott részletes javaslattervezetét. Azonban ez mind kevés volt; mert a Helytartó Tanács, ill. az országos szem­orvos nem tudta teljesíteni a vármegye kérését, noha — mint Babits Mihály 1828-ban jelentette — a szembetegek száma megyénkben emelkedett. 68 Nem tartozik ugyan szorosan a tárgyhoz, de megemlítem, hogy 1843-ban, tehát 20 évvel Babits Mihálynak ismertetett, a karokhoz és rendekhez intézett, a szembetegek gyógyítási tervét kidolgozó javaslata után jelentkezett csak az akkori országos szemorvos, Lippay Gáspár Tolna megyében. Pécsre igyekezvén, szakította meg útját Szekszárdon és felajánlotta, hogy készséggel végezné a szembetegek gyógyítását a megye kebelén belül. 69 A vármegye utasítására, Tormay (Krenmüller) Károly akkori tisztifőorvos ismét helységenként meg­vizsgálta és összeírta Tolna vármegye szembetegeit és erről a következőképpen tájékoztatta elöljáróit: „...a vakokat és szembetegeket helységenként szemé­lyesen megvizsgáltam és találtam összesen 503 szembeteget és vakot, mellyek közül 73 szemészi műtétélre alkalmas — 252 bél és kül gyógyszerek által gyó­234

Next

/
Oldalképek
Tartalom