Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275

Magyarország malomipara. Nemzetgazdasági Szemle X. évf. 1886. Bp. 1886. II. füz. 89. p.). 77. Hazai források... 1912. 185. p. 3188. sz. 78. Tolnamegyei Közlöny 1918. jún. 9. 23. sz. 2. p. „Dunántúli Egyesített Hengermalom és Iparmű Rt." 79. MSK 48. köt. 100—101. p. 80. Edvi Illés Aladár i. m. m/1. 753—755. p.; Nagy magyar compa% 1932—33. 118. p.; KSH Gyáripar 1942-ben. 81. Szőke i. m. 1964. 135—136. p. 82. MSK 48. köt. 980—983. p.; Hazai... források 1912. 194. p. 3408, 195. p. 3420, 196. p. 3440. sz. 83. Edvi Illés i. m. III/1. köt. 754—55. p. 84. A magyar gőz- és műmalmok... 1908. 124—157. p.; Hazai... források. 1912: 207. p. 3557. sz. 85. Tolnavármegye, 1909. jan. 24. 4. sz. 3. p.; KSH Gyáripar 1942-ben. 86. MSK a 48. köt. 100—101. p.; Hazai... források 1912. 231. p. 4176: sz: adatai szerint 150 munkás dolgozott a szekszárdi nyomdában. 87. MSK 48. köt. 100, 982. p. adatai alapján. 88. A magyar szent korona országai gyáriparainak üzemi és munkásstatisztikája az 1910. évről. Bp. 1915. Kézirat a Statisztikai Könyvtárban. 382—386. p. 89. Hazai... források 1912. 87. p. 1324., 1327. sz.; 88: p: 1346. sz.; 134. p. 2279. sz. (Krecska János bonyhádi, Lukács Károly simontornyai kályhakészítők és Steig Flórián fazekas Szekszárdon.) 90. MSK 48. köt. 100. p. adatai alapján számítás. Minthogy témánk a gyáripari munkássággal foglalkozik, nem tettem említést a háború előtti bányamunkásság létszámáról. A megye társadalmának alakulása és az ipari munkásság fejlődése szempontjából azonban legalább e jegyzet erejéig meg kell említenem, hogy 1910-ben a megye területén 318 bányász keresőt jegyeztek fel, akik a nagymányoki és váraljai kőszénbányákban dolgoztak. A mórágyi és váraljai kőbányák 255 munkását ipari munkásnak jelölte statisztikánk. (MSK 48. köt 98. és 982. p.) m II. A GYÁRIPAR HELYZETE A HÁBORÜ UTÁNI ELSŐ ÉVTIZEDBEN 1. Két forradalom Tolna megyében (1918—1919). Szerk. K. Balog János. Szekszárd, é. n. (1970.) 1. sz. dokumentum 7. p. Tolna, képviselőtestületi jegyzőkönyv 1918. október 31. (Tolna megyei Levéltár, továbbiakban: TmL.). 2. Uo. 77. sz. 73—74. p. A Népszava tudósítása a szekszárdi direktórium megalakulásáról a megyei és a városi közigazgatás átvételéről. Ugyanakkor közíj az alispánnak a szekszárdi eseményekkel kapcsolatban a főszolgabíróhoz küldött táviratát. 3. K. Balog János: Tolna megye a Magyar Tanácsköztársaság időszakában. Szekszárd, 1964. 55—59. p. adatai alapján számítás. 4. Uo. 90—94. p. 5. Uo. 234—252. p., továbbá Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon 1919—1921. Bp. 1962. 92—94. p. 6. Az 1920. évi népszámlálás II. rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenként. Bp. 1925. (Magyar Statisztikai Közlemények. Üj sorozat., továbbiakban MSK. 71. köt. 19,* 30.* p.) 328