Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275

30. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1896. évi jelentése. 67—68. p. 31. Uo. 76. p. 32. A Magyar Korona országainak gyáripara az 1898. évben. Szerk.: Szterényi József. Bp. 1901. I—XV. füzet. 33. Lásd előbbi i. m. I. füzet Bevezetését. 14—21. p. 34. Magyar Statisztikai Közlemények (a továbbiakban MSK) 12. köt. Népszámlálás 1900. V. köt. 352—353. p. 35. Berend T. Iván—Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. Bp. 1972. 92. p. 36. Ifj. Leopold Lajos: Gyárak nélkül. Egy pusztuló vármegye emlékirataiból. Szekszárd, 1907. 37. A Magyar Szent Korona Országainak gyáripara az 1906—1912. évben. Szerk.: Edvi illés Aladár. Bp. Í9il—1915. 1—

III. köt, 38. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. MSK 48. köt. 980—981. p. 39. Steib György—Tarcsay István: A Bonyhádi Zománcgyár története. Kézirat. A szerzőknek ez úton is köszönöm, hogy a kéziratot rendelkezésemre bocsájtották. — MSK 48. köt. 98. p. — Hazai ipari beszerzési források. Az országban készülő ipari készítmények mutatója. Hazai iparvállalatok címtára. Szerk. és kiadja a M. Kir. Ker. Múzeum, Bp. 1912. (továbbiakban: Hazai... források.) 12. p. 320. sz. 40. A helyi adatok forrása: Edvi Illés Aladár i. m.; országos adatok: Berend T. Iván—Ránki György: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában. 1900—1914. Bp. 1955. 297. p. 41. Edvi Illés Aladár i. m. II. köt. 562. p. — Itt kell megjegyeznem, hogy egy későbbi címtárban a gazdasági gépek és eszközök gyártása címszó alatt szerepel Marosy Sándor gazdasági gépműhelye Faddoh, amelyben 8 LE gép és 8 munkás készített szőlőzúzókat, saj tolókat, tengerimorzsolót, szecska- és répavágót, takarmányfüllesztőket. Lokomobilokat alakítottak át magán j ár ókká, gépjavítást és vasesztergályosi munkákat végeztek. (Hazai... források 1912. 43. p. 611. sz.) 42. Edvi Illés Aladár i. m. III.'/l. köt. 867. p. — Itt említjük meg, hogy a helyi sajtó szerint az 1908-ban átalakult Villamossági RT. és az államvasutak közt létrejött szerződés szerint 1910-től villanyvilágítás volt a két forgalmas dombóvári vasútállomáson. (Dombóvár és Vidéke, 1910. április 10. 11. sz. 2. o.) 43. Erdősi Ferenc: Adatok Dél-Dunántúl téglaiparának múltjából. (A XIX. század közepétől a felszabadulásig.) Szilikátipar, 1971., Építőanyag, 1971. 1. 12. sz. 44. MSK 48. köt. 980—988. — Magyarország ipartelepei 1904. Kézirat az MTA Dunántúli Tudományos Intézetben. 111/63. Tégla- és tűzálló agyagárugyártás. 73, 220, 336. sz. — Hazai... források. 1912. 79. p. 1140. sz. — 82. p. 1215. sz. 45. Dr. Szőke Sándor: Dombóvár. 1964. 139—142. p. 46. Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) iparstatisztikai osztály. Gyáripari üzemek 1942-ben. 47. Tolna megyei bíróság, cégbírósági levéltár. Részvénytársaságok. 40020. sz.; 48. Hazai... források 1912. 114. p. 1888. sz.; Hazai ipari beszerzési források címtára. Bp. 1914. 79. p. 1082. sz., 81. p. 1147., 1148. sz., 87. p. 1309. sz., 84. p. 1252. sz:, 118. p. 1958. sz. 49. Szőke i. m. 1964. 142—143. p. 50. TmL. Faanyagvédelmi és Fatelítő Vállalat dombóvári üzeme. 25. sz. doboz. 51. Magyar Bőripar egyesítve a Bőriparral. 1930. júl. 21. 42. sz. A gyár 150. évfordulójára készült összefoglalás, a szerző nevének megjelölése nélkül. 326