Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

kus Magyarország felépítésére, ha a nép veszi kezébe az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt, hanem lesz!"

11 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak megalakulásakor öt párt, mégpedig a Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Független Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt volt a tagja és csatlakozott hozzá a szakszervezet is. „Szekszárdon találtam a Függetlenségi Front legfurcsább értelmezését. — írja Vas Zoltán ^Hazatérés 1944« c. memoárjában. — Egy kapubejáraton láttam meg a táblát: Egyesült Kommunista, Szociáldemokrata, Kisgazda és Nemzeti Parasztpárt. Nem maradt így! Megmagyaráztam, mit értünk Függetlenségi Front alatt."

12 A demokratikus kibontakozás lassan indult meg a megyében. Az ellenforradalmi rendszer idején alkalmazott terror, majd a fasizmus uralomra jutása fokozatosan felszámolta a szekszárdi, a paksi, a dunaföldvári, a tamási, az ozorai, a dombóvári, a medinai és a kölesdi illegális kommunista sejteket, csoportokat, mégis a Magyar Kommunista Párt szervezetei voltak az elsők a megyében, akik a felszabadulással csaknem egyidőben talpraálltak. A szekszárdi pártszervezet már 1944. december 6-án megalakult. Tagjainak sorában a többi között ott találjuk az 1919-es vörös katona Ribling Lajost, az 1919-es termelési biztos Klein Kálmánt, az ellenállási mozgalom vezetői közül Dániel Bélát és Senye Sándort, az illegális kommunista mozgalom résztvevőjét Scherer Sándort. Az első tagok között volt még Horváth József, Kohányi Szabelli Károly, Pekari István, Szabó Ádám és Tamás József is.

13 Bonyhádon december 15-én alakult meg az MKP helyi szervezete.

14 Paks december 1-én szabadult fel, a helyi pártszervezetet 7 munkás még december elején megalakította.

15 Dombóváron 1945. február 18-án jött létre a pártszervezet.

10 Az egyik legnagyobb létszámú szervezet (40 fő) Ozorán alakult meg 1945 márciusában Miklós István vezetésével. A megyében — a főispánnak jelentést küldő 97 helység közül — 1945. március 6-án 33 községben és városban volt az MKP-nak helyi szervezete.

17 A pártszervező munka a területi elv alapján — a községekben, illetve a városokban — indult meg. Az ilyen jellegű szervezést a körülmények tették szükségessé. A nagyobb arányú szervezést nehezítette, hogy a megye egyes területein még február—március folyamán is kisebb harcok voltak, a közlekedés nem indulhatott meg és központi irányításról sem lehetett még nagyon beszélni. Az ideiglenesen visszafoglalt helységekből a kommunistáknak menekülniök kellett. Március 11-én a német ellentámadás hírére Tamási község kommunistái Hőgyész felé menekültek, mialatt a pártba belépett ügynökök összeállították a haladó felfogású egyének névsorát, s a kivégzések előkészítése érdekében összeköttetést építettek ki pincehelyi, ozorai, simontornyai, paksi, dunaföldvári társaikkal. Azt hangoztatták, hogy végre elérték céljaikat, tudják kiket kell kivégezni. Nagyon sokszor emlegették ebben az időben az 1919-es augusztusi szekszárdi véres napokat. Ozorán a márciusi német betörés után özv. Gernya Istvánnét és leányát, Gernya Máriát — a besúgók árulása folytán — kommunista elveik miatt kivégezték.

18 A nyilasok és egyéb terroristák visszaszerzett uralma csak egy-két napig tartó pünkösdi királyság volt. A szervezést más tényezők is nehezítették. Németkéren például amikor 1945. április 4-én megjelentek a párt szervezői, hogy megalakítsák az MKP helyi szervezetét, az emberek kijelentették, hogy „Pártoskodásra nagyon ráfizettünk és ezért nekünk nem kell semmilyen párt."

19 Ebben természetesen az is közrejátszott, hogy a falu nagy része német anyanyelvű volt, akik a Volksbund tagjai voltak és a föld9