Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

a kiürítési parancsot, azzal indultak útnak, amit szekereikre sürgősen fel tudtak pakolni, a menekülés közben sokan csaknem mindenüket elvesztették, jóformán egyszál ruhában maradtak.

392 A felszabadulás után a bukovinai székelyek nagyobb része Tolna megyében lelt új otthonra. A megye községei közül legtöbben a völgységi járásban telepedtek le

} ahol Nagymányok, Kismányok, Závod, Zenta, Bonyhád, Kisdorog, Nagyvejke, Mucsfa, Kisvejke, Tevel, Majos, Aparhant, Kéty, Bonyhádvarasd, Kakasd, Cikó, Lengyel, Tabód, Györe, Izmény, Mőcsény és Felsőnána helységekben 2131 család kapott házat, földet és más juttatásokat. Ezen kívül a központi járásban Bátaszéken 145 család, a simontornyai járásban pedig Kalaznó, Varsád, Diósfoerény, Hőgyész és Duzs községekben 329 család nyert elhelyezést és kapta meg a különböző juttatásokat.

393 Ezeknek a községeknek a többsége az, amely a németség egy részének a felszabadulás után történt kitelepítésével a letelepítésre alkalmassá vált. A potsdami határozatok a hazai németség egy részének kitelepítésére kötelezték a magyar kormányt.

394 A kitelepítésnél elsősorban azok jöttek számításba, akik a Volksbund, vagy az SS tagjai voltak, illetve akik német nemzetiségűnek vallották magukat 1941. évi népszámlálás alkalmával. A hazai német nemzetiségű lakosság egy nem is jelentéktelen része — meg kell jegyeznünk — megszédülve a kitartó hitleri propagandától, hűséges, szolgálatkész követője volt a német fasizmusnak. A Volksbund tagjai közül sokan álltak be az SSalakulatokba és lettek a hitleri Németország utolsó támogatói.

395 A második világháború magyarországi hadműveleteinek során több intézkedés is született, amely arra irányult, hogy az ország német nemzetiségű lakosságát elszigetelje. A közmunkára való fokozottabb igénybevételt, nagyobb beszolgáltatási kötelezettséget, fokozottabb politikai ellenőrzést, esetleg internálást jogos és megelőző intézkedésként kell tekintenünk, amelyet vállalniuk kellett azoknak is, akik soha nem tartoztak a német birodalmi ábrándok kiszolgálói közé.

396 Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy ezeknek az intézkedéseknek — tömeges hadifogoly- és munkatáborba való szállítás — következtében sokan kerültek csupán német nevük miatt elhurcolásra, amellyel nem lehet egyetérteni. Ez a probléma, később részben — 1945 végén — meg is oldódott, mivel felszámolták az internáló táborokat. A demokratikusan gondolkodók s különösen a marxisták nem tehetik és nem is teszik magukévá a kollektív felelősség elvét és az annak megfelelő gyakorlatot a nemzetiségi kérdésben. Ebből következik, hogy a német, magyar, szlovák ... stb. fasiszták kényszerkitelepítése indokolható és lehet történelmileg helyes cselekedet. De egyszerűen nemzetiségi hovatartozásért bárkit felelősségre vonni, büntetni semmivel sem indokolható, még utólagosan sem. A bukovinai székelyek letelepítésével egyidőben indult meg 1945 nyarán az un. belső telepítések következtében az Alföldről a lakosság egy részének a megyébe áramlása. Ezek elsősorban Hajdú-Bihar megyei lakosok voltak, akik a földreform során elkobzásra került ingatlanokra kaptak elhelyezést. A vármegyébe a székelyek és a belső telepítés következtében betelepített családok száma 1946 elején 4916 volt, lélekszámuk 22 575.

397 Ez a folyamat, valamint a német nemzetiségű lakosság helyzete körüli bizonytalanság sok összeütközésre, civódásra adott alkalmat. Napirenden voltak a veszekedések, amelyek több esetben tettlegességig fajultak. A Dunántúli Népszava beszámol a hőgyészi eseményekről, melynek következtében négy székely lakos szorult kórházi ápolásra.

398 A bikácsi telepesek azzal a kéréssel fordultak a megyei Népgondozó eo