Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

Az 1947. évi országgyűlési választások megyei eredményei azt mutatják, hogy egészséges politikai fejlődés ment végbe a pártokon belül és a tömegekben is az 1945-ös választások óta. Az egyik legszembetűnőbb változás az volt, hogy az MKP és a vele választási szövetséget alkotó pártok abszolút többséget kaptak a választásokon. A választási szövetség pártjai az összes szavazatok 72,43%-át— összesen 96 350 szavazatot — szerezték meg. A választási szövetség pártjai közül az MKP, SZDP és NPP 1945-höz viszonyítva növelte szavazóinak számát, csupán a Kisgazdapárt veszített igen figyelemreméltó számú szavazatot.

358 Az viszont tény, hogy a megmaradt szavazóinak döntő többsége már a demokratikus fejlődést kívánta, a haladó erők táborát erősítette. A másik nagyon fontos változás az 1945-ös választási eredményekhez képest az volt, hogy a reakciós erők lénye_ gében kiszorultak a koalíciós pártokból — megvonták támogatásukat a Kisgazdapárttól — szétforgácsolódtak, nem tudtak egységesen fellépni a demokratikus erőkkel szemben. A szavazatokból rájuk eső 27,55%-ot — 36 754 szavazat — ebben az összefüggésben kell értékelnünk. A Magyar Kommunista Párt a szavazatok 18,25%-át szerezte meg — 12 249 szavazattal kapott kevesebbet, mint a Kisgazdapárt — és a megyében a második helyen végzett a pártok sorrendjében. 1945-ben még harmadik volt, alig előzte meg az NPP-t. Az MKP-nak az 1947-es eredménye igen jelentős sikerként könyvelhető el. A több mint 10 000 új szavazat 1945-höz képest — 1945-ben: 14 072 szavazatot kapott a megyében az MKP: 1947-ben pedig 24 295öt — híven tükrözi azt a politikai folyamatot, amely a megye politikai közvéleményében 1945—47 között végbement. A választási eredmény értókét növel, te, hogy a szavazók most tudatosabban, nagyobb megfontolás alapján szavaztak, mint 1945-ben. Az eltelt két év alatt sokat tapasztaltak, világosabbá vált számukra, hogy a pártok milyen célokért küzdenek, jobban érzékelhették a szavak és a tettek viszonyát, láthatták melyik párt hogyan valósítja meg napi és távlati céljait. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az MKP megyei második helyét alapvetően az MKP országos politikája alapozta meg. Azok a gazdasági és politikai célkitűzések, amelyek az ország újjáépítését, a dolgozók életszínvonalának stabilizálását és emelését szolgálták, helyeslésre találtak Tolna megyében is. Az országos politikán túlmenően az MKP helyi politikája is elismerést nyert a leadott szavazatokban. A párt megyei vezetése jó politikai munkát végzett, megtalálta azokat a rétegeket, amelyek felsorakoztathatóak voltak a párt célkitűzéseiért vívott harchoz. Az MKP olyan politikai jelszavakkal indult a választáson, amelyek a megye sajátos problémáiból, gazdasági és politikai viszonyaiból fakadtak. Az MKP — ha több helyen nem is volt kielégítő a pártszervezetek aktivitása,

359 — nagyarányú politikai tevékenységet fejtett ki a választások időszakában. Népgyűlések és kisgyűlések tucatját tartották júliusban és augusztusban. A párttagság a választási harcokban sok munkát vállalt, amelynek eleget téve a szavazók száma is emelkedett. Külön ki lehet emelni a központi járás kommunistáinak tevékenységét, ahol a jó munka eredményeként az 1945-ös eredményekhez viszonyítva több mint 110%-kal emelkedett a szavazók száma.

360 „A Kommunista Párt mindenütt ott volt, ahol segíteni kellett. Igyekeztünk megvalósítani az MKP azon elvi álláspontját, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel lehet a bajokon segíteni... Általában köztudatba ment, hogy az MKP minden jogos ügyben segít... pártunk nagyobb és nagyabb dolgozó tömegeket 73