Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

Állatlétszám 1944. 1945. Ló 34 526 db 8 839 db Szarvasmarha 98 754 db 39 531 db Sertés 147 539 db 52 625 db Juh 76 602 db 34 344 db A harcok következtében 1944-ben az őszi vetéseknek csak mintegy felét tudták elvégezni. A front elvonulásával 1945 áprilisában szűnt csak meg anynyira a „katonai robot", hogy a tavaszi munkálatokat meg lehetett kezdeni, A meglevő fogatok, visszahagyott kimerült harctéri lovak azonban annyira gyengék voltak, hogy csak részben enyhítettek a gondokon. A szántó traktorok üzemanyaghiány miatt nem tudtak megindulni. Súlyos terheket jelentett a parasztságnak a katonaság élelmezése is. A megyében 26 ipari és ipari jellegű létesítmény volt 1944-ben, amelyek közül a Tolnai Selyemgyár, a Simontornyai Bőrgyár, a Bonyhádi Zománcgyár, valamint cipőüzem volt a legjelentősebb. Ezek több száz munkást foglalkoztattak, viszont az iparban dolgozó 45 000 munkás nagyobb része a 100 munkásnál kevesebbet foglalkoztató ipari létesítményekben dolgozott. Ezek közül az újdombóvári, bátai, sárközi, pálfai és tolnanémedi kendergyár, valamint a Mezőgazdasági és Kémiai Ipartelepek RT. volt a jelentősebb. Politikai szempontból jelentős szerepe volt még annak a közel két és fél ezer bányásznak, akik a megye területén működő bányákban dolgoztak és közel 9000 vasutasnak, akik a közlekedés területén teljesítettek szolgálatot. A lakosság többi része a kereskedelem és hitelélet, valamint a közszolgáltatás, véderő, szabadfoglalkozás ... stb. területén tevékenykedett. A megye ipari üzemeinek állapotát, de általános helyzetét is tükrözték azok a jelentések, amelyeket a járási főszolgabírók küldtek a megye alispánjának 1945. február és márciusa folyamán. Ezek közül kettőt emelünk ki. A völgységi járás főszolgabírójának jelentéséből: „Pétermann és Gláser Cipőgyár, Bonyhád: napi teljesítménye 700 pár bakancs és 100 pár kórházi szobapapucs. Anyagot a katonaság szerzi be... működik, katonai vezetés van. Magyar Zománcmű- és Fémárugyár, Bonyhád. Nyersanyagot egyenlőre nem kap, szén készlete 2—3 napra elég, részben működik ... Salgótarjáni Kőszénbánya R.T. Nagymányok. Működik. Katonai vezetés van... A völgyeégi járásban a tej értékesítését és feldolgozását a Völgységi járási Tejszövetkezet látja el... A szövetkezet kebelén belül 35 üzem működik, valamennyi működése biztosítva van... A völgységi járás községeiben összesen a bonyhádi Hengermalmon kívül 6 villanyerőre berendezett malom van. Ezek közül csak 4 működik, míg a 2 berendezés használhatatlansága miatt áll. A vízimalom száma a járásban 25. Ebből üzemben van 15... A völgységi járásban 7 téglagyár van. Ezek üzemanyag hiányában nem működnek. Az üzemanyag beszerzése és biztosítása szinte lehetetlen."

8 A dunaföldvári járás főszolgabírója pedig 1945. március 1-én többek között a következőket jelentette: „A járás hivatalainak működése papíranyag, jogszabályok, írószerek és más segédletek híján természetesen nehézkes, de a magam részéről tisztviselő társaimmal egyetemben mindent elkövettünk eddig és a jövőben is, hogy az ügymenet zavartalan biztosítása a helyzethez mérten lehető legyen. Paks község: A községi tisztviselők közül Döme István jegyző ki7