Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

fog erősödni. Ez nemcsak pártérdek, hanem az ország érdeke is, mert mindenki az SZDP-től reméli a kivezető utat a politikai válságból. Ha a választásokon többséget kapunk, akkor az ország lakossága nem fog bennünk csalatkozni .. . készüljenek a választásra és ez a készülődés olyan legyen, hogy a választás eredménye szociáldemokrata győzelmet jelentsen" — olvasható az üzenetben.

313 A párt — szavazók számának szaporítása érdekében — levonva az 1945-ös választások tanulságait — először a megye asszonyaihoz fordul. „A magyar nép sorsa, útja és iránya a dolgozó asszonyok kezébe van téve. Az asszonyok tájékozatlansága folytán (az FKGP az 1945-ös választások idején a legtöbb női szavazatot kapta — I. L.) olyan elemek kerültek az ország élére, melyek nem képviselték a dolgozó asszonyok érdekeit... az asszonyok és a család érdekét igazán az a párt képviselte, amelyik legelsőnek követelte a nők egyenjogúsítását, a nők választójogát (az SZDP századeleji követelése — I. L.). Hazánkban a nők többségben vannak ... ne hagyják magukat befolyásolni és mutassák meg számarányuknál fogva, hogy az igazság, a jog, a béke pártjára, az SZDP-re teszik le szavazataikat, mert ezt akarják."

314 Választási kortesfogásként ezután az SZDP a megyében felvetette a felfüggesztett vármegyei önkormányzat problémáját, amelyre egy korábbi belügyminiszteri rendelkezés értelmében került sor. Az SZDP megyei szervezetének vezetősége határozottan kimondta, hogy „ .. . mind a választások, mind a demokrácia, a szabadság szelleme megköveteli. . ., hogy a belügyminiszter haladéktalanul — még a választások előtt — állítsa vissza Tolnavármegye önkormányzati jogát."

315 Az SZDP jobbszárnya a lekülönbözőbb eszközöket használta fel arra, hogy a pártot jobbra fordítsa. „A tamási járásban — hangoztatták — azért léptek ki egyesek az SZDP-ből, hogy ezzel kényszerítsék a helyi szervezetet a kommunistákkal való együttműködés megszakítására."

316 A tömegeket mozgósító gyűléseken, rendezvényeken túl más fórumokat és eszközöket is találtak az SZDP megyei vezetői, hogy kommunistaellenes beállítottságukat bizonyítsák. „Élesen világít rá az SZDP megyei titkárának antikommunista beállítottságára az a tény, hogy néhány héttel ezelőtt — olvasható az MKP MB aug. 4-i jelentésében — »idegháborút« indított pártunk ellen."

317 Rendszeresen közöltek a Tolnamegyei Világosságban — ez volt a párt megyei újságja — olyan cikkeket, amelyek az MKP politikáját, egy-egy szervezetét, vagy szervét esetleg személyeket támadtak.

318 A jól átgondolt támadásaikban felhasználták a budapesti erőket is. „Nemcsak a választási előkészületeknél ütközött össze a két párt, hanem az SZDP vidéki agitátorai megkezdték az MKP elleni agitációjukat nyíltan és suttogó propaganda formájában ... Az SZDP-vel folytatott különböző egyeztető tárgyalások sem hozták meg a kiegyenlítődést. A pártközi értekezlet határozatait nem hajtották végre ... a közponi előadók is — Marosán kivételével — kommunistaellenes vonalat vittek" — olvasható az MKP egyik jelentésében.

319 Az SZDP jelszavai a megyei választási küzdelemben — „Elvtárs! Ne félj! Munkahelyed felett őrködik az SZDP! Csak a fasisztáknak és a reakciósoknak nincs választójoga! Választójogod fegyver a reakció ellen!

320 — arra irányultak, hogy mindenki szavazhasson a pártra. A kommunistaellenes propaganda mellett a Szovjetunió és a kolhozrendszer ellen is agitáltak. A tamási járás egyik községében az egyik szociáldemokrata agitátor a „keleti barbarizmus" és a „kolhoz mint büntető intézmény" hangoztatásával igyekezett hangulatot kelteni és választókat toborozni pártja számára.

321 Ilyen hangokat á megyében még a később fellépő ellenzéki pártok szónokai sem ütöttek meg: 66 -•-"