Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

erőszakkal eltávolították onnan a főjegyzőt. A község lakossága tudomást szerezve az esetről, az MKP ellen fordult. A megye főispánja visszahelyezte a főjegyzőt hivatalába. A több mint 10 000 lakosú Dunaföldváron a többi demokratikus párt bevonása nélkül, a Baloldali Blokk keretein kívül alkalmazott ilyen módszerek inkább a reakciónak segítettek. Nem az volt a baj, hogy a valóban reakciós főjegyzőt elkergették, hanem az, hogy ezt az akciót a néptömegek bevonása nélkül, azok felvilágosítása nélkül hajtották végre.

190 A Baloldali Blokk demonstratív nagygyűlése 1946. április 7-én volt Szekszárdon a Béla téren, ahol mintegy 3000 főnyi tömeg előtt Farkas Mihály, Marosán György és Erdei Ferenc ismertették a Baloldali Blokk — előzőekben már idézett — követeléseit. A szónokok amikor kihangsúlyozták a Baloldali Blokk követeléseinek lényegét, felhívták a figyelmet arra is, hogy nem az egész Kisgazdapárt, hanem annak reakciós jobboldala ellen kell fellépni. Marosán György ugyanakkor rámutatott arra is, hogy „A Dunántúlon sok politikai betyár akarja megsütni a pecsenyéjét... Ha valaki a nép jogaihoz nyúl, abból forradalom lesz.

197 A Kisgazdapárt erre mintegy válaszul egy héttel később tartott nagygyűlést, amelyre közel 20 000 főnyi tömeget mozgósítottak. A szónokok miután elítélően nyilatkoztak a „Mi vagyunk a demokrácia ökle!" jelszóról, amely a Baloldali Blokk ellen irányult, kijelentették, hogy a legfontosabb a félelem nélküli, tiszta demokrácia követelése. „Türelemmel kell szemlélni a demokrácia törekvéseit, mert a munka halad, ha lassan is" — fejtette ki az egyik szónok. A másik pedig felhívta a figyelmet arra, hogy ez a gyűlés „ítélet — hiszen a hatalmas létszám is azt mutatja —, mert tudunk még mi is ítélni, vagyunk elegen mi is, akik a nép nevében beszélhetünk."

198 A Kisgazdapárt „ítélt" is a helyzetből, amíg a párt országos vezetősége 1946 tavaszán kizárta a jobboldali politikusokat a párt tagjainak sorából és ezzel lépéseket tett a koalíciós politika megjavítása érdekében, a megyében nem sikerült eltávolítani a jobboldali politikusokat a Kisgazdapártból. Bár a Baloldali Blokk és a Kisgazdapárt között több megegyezés jött létre, 1946 tavaszán mégis a jobboldali politikusok nem hagyták abba a demokrácia elleni támadást. 1946. június 9-én a párt tamási járási nagygyűlésén Perr Viktor éles hangon uszított a demokrácia és az MKP ellen.

199 „A Kisgazdapárt nem ismerte el Dél-Dunántúlon a Baloldali Blokk jogosultságát. A sebtiben összekalapált Baloldali Blokk káros a koalícióra. A hatalmat féltő kisebbségi pártok fogtak össze a többség ellen. A Baloldali Blokk kizárja magából a Kisgazdapártot. Nem lehet kizárni az ország 62%-át, — jegyezték meg a párt képviselői."

200 1946 nyarán a Tolna megyei főispánhoz egymás után érkeztek a különböző községek kisgazdapárti kérései, amelyek az 1945-ös választások eredményeire való hivatkozással „a nép akaratának nyilvánítása alapján (értsd kisgazdapárti többség — I. L.) óhajtunk részt venni az országunk a községünk újjáépítésében és minden életmegnyilvánulásában."

201 A nagyszokolyi Kisgazdapárt helyi vezetői 1946. július 31-i beadványukban a községi képviselőtestület átalakítását követelik a választásokon elért százalékos aránynak megfelelően. Hasonló követeléssel léptek fel a Kisgazdapárt döbröközi vezetői is.

202 Bátán a Kisgazdapárt a választások alkalmával 58%-ot ért el és 1946 nyarán azt kifogásolják, hogy a községi képviselőtestületbe „csak 8 tag került be, míg az SZDP 12 tag, az MKP 10 taggal rendelkezik."

203 A bedegkéri FKGP-szervezet egy 1946. október 22-én kelt beadványában azt kéri, hogy „a községi képviselőtestület újjáalakítását a főispán szíveskedjék elrendelni... Községünkben a 44