Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

hogy más községbe kell nekik költözni. A Dunakömlődön tevékenykedő reakciós elemek túlkapásairól jegyzőkönyvet vettek fel és mutattak be a konferencián részt vevő helyi küldöttek. A szociáldemokrata ,,svábmentő akciókkal" kapcsolatban elsősorban Bechtler Péter Bonyhádon, Zombán és a megye más községeiben tett ilyen irányú tevékenységére hívták fel a figyelmet.

186 A Szociáldemokrata Párt vármegyei értekezletét 1946 márciusa közepén tartotta meg — már a Baloldali Blokk megalakulása után —, amelyen az országos központot Szélig Imre és Bechtler Péter képviselte. Itt Szélig arra hívta fel a megyei szociáldemokrata tagság figyelmét, hogy „nem vagyunk hívei a forradalmi megmozdulásoknak, mert az kétélű fegyver, nem tudjuk hová vág. De nincs is szükség forradalmi megmozdulásokra, nincs ki ellen lázadnunk, (kiemelés az eredetiben —• I. L.) mert a nép 'tömege a koalíció mellett döntött, az pedig kifejezetten a nép képviselője. Mi vagyunk ma a felelős tényezők ... a fejlődést a nyugalmon keresztül kell munkálni."

187 A két munkáspárt tagsága ezekből a konferenciákból tájékozódhatott a politikai munkát illetően. Amíg az MKP kiemelte a reakció elleni harc szükségességét és annak fontosságára hívta fel a tömegek figyelmét, az SZDP inkább „elaltatta" a tömegek amúgy is szunnyadó forradalmi tüzét. A Kisgazdapárt ugyanakkor ebben a helyzetben nem késlekedett újra felhívni a figyelmet arra, hogy a rendőrség ügye milyen fontos. „Nem lehet közömbös számunkra az, hogy e kérdés közmegelégedést nyerjen és végre oly stádiumba kerüljön, hogy ne foglalkoztassa a közvéleményt — írja a párt megyei sajtóorgánuma. — Mennyivel megnyugtatóbb légkör alakulna ki az esetben, ha minden párt helyet kapna a politikai osztályon, ezáltal kialakulna a közös front a reakció ellen .. . mennyivel célszerűbb lenne, ha a felelősségvállalás minden pártot egyaránt terhelne és működése oly általános megelégedést keltene, melynek alapján nemcsak a rend őre, hanem egyben a Függetlenségi Front képviselője is lenne."

188 A Kisgazdapárt ilyen állásfoglalása és az SZDP fentiekben idézett megnyilatkozása, valamint tömegbefolyásuk erősen akadályozták a kommunista vezetésű megyei rendőrség munkáját, valamint a baloldali erők együttműködését a reakció elleni harcban. A Baloldali Blokk nyilatkozata, amely megállapította, hogy a benne részt vevő pártok — MKP, SZDP, NPP és a Szakszervezeti Tanács — „együttes erővel veszik fel a harcot az előretörő reakcióval szemben, amely elsősorban a Független Kisgazdapárt jobbszárnyán gyülekezik, és amely a magyar demokrácia vívmányait veszélyezteti, továbbfejlődését akadályozza . . . mérhetetlen károkat okoz. . ."

189 a tömegek tudomására az MKP gyűlésein jutott. Már a Baloldali Blokk megalakulása előtt azonban néhány helyen a megyében — elsősorban a két munkáspárt követelésére — megindult a harc a reakciós közigazgatás megtisztításáért. Tolnán a nemzeti bizottság és a selyemgyári üzemi bizottság együttes ülésén február 28-án elhatározták, hogy elmozdítják helyéről, illetve lemondásra szólítják fel a selyemgyári reakciós főmérnököt és üzemvezetőket, valamint a főjegyzőt és jegyzőt, Az ülés után 3000 főnyi tüntető tömeg vonult fel, amelynek követelésére a fenti személyek azonnal elhagyták helyüket.

190 Dunaföld váron pedig a nemzeti bizottság már a Baloldali Blokk határozata alapján szervezett tüntetést a reakciós közigazgatási alkalmazottak ellen.

191 A közigazgatás megtisztítására hivatott B-lista rendelet ellen a harcot a megyében a Kisgazdapárt kezdte meg. A párt jobbszárnya a megyei nemzeti bizottságban intézett támadást a B-lista ellen. Miután a pártközi értekezlet el42