Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

vegyi és gyógyászali viszonyai feletti tanulmány" 58 címen. Ebben kifejti Rozs­nyay, hogy a chinin a legerélyesebb és a legtöbbször használt gyógyszerek egyi­ke, éppen ezért a vegyészek igyekeztek azt, önmagukban is hatásos szerekkel összeköttetésbe hozni, mint például: vas, jód, arzén, valeriánsav stb., miáltal nemcsak hogy a gyógyhatás nem csökkent, hanem még többoldalúvá vált. Meg kell említenem, hogy az 1878-as Hager Manuale — írja Rozsnyay — 33-féle chinin­sót sorol fel. Azonban a chinin drága volta a ,,szegény"-praxisban, fölöttébb keserű íze pedig a gyermekorvoslásban akadályozza elterjedését. Éppen ezek miatt neki is minden törekvése oda irányult, hogy a chininnek olyan vegyületét állítsa elő: „mely amellett, hogy gyógyhatása eredeti erejében maradna, olyan olcsó lenne, hogy némely tájakon a váltó-láz által annyira meglátogatott szegé­nyebb osztály is könnyen megszerezhetné, valamint egy másik oly vegyü­letét hozni létre, mely teljes gyógyereje mellett oly íztelen legyen, hogy azt a gyerekeknek, kiknek a chinin bármely vegyületét a keserű íz miatt oly nehéz adagolni, kellemes alakban, könnyen lehessen adni." Tanulmányában részletesen foglalkozik a chinin előállításával és kitér arra, hogy a kénsavas chininnek oldatát csersavas oldattal, melyet előzőleg né­hány csöpp ammóniákkal tompítottunk, lecsapjuk, világossárga port nyerünk, mely 56—50°-os vízben kézhez nem ragad, gyantanemű, gyöngyházfényű és bronzszínű tömb lesz, melyet ha vékony rudacskákba sodorva, léghuzamban szárítunk, 5—6 nap múlva porítható. Ugyanakkor kísérletet tett a közönséges és alaktalan csersavas chinin oldékonyságának megállapítására. Arra a meg­győződésre jutott, hogy ebből a csersavas chininből cukorral, csokoládéval, méz­zel kellene lepénykéket csinálni. Idézzük Rozsnyayt: „Miután kísérleteim nem mentek, megpróbáltam az alaktalan csersavas chinint csokoládéval keverni. Első kísérleteim itt sem sikerültek, de később egy ügyes cukrász közreműködé­se mellett rájöttem a dolog nyitjára és most olyan csokoládészeletkéket készítek, melyek a célnak lehetőleg megfelelnek. A gyermekek szívesen beveszik anélkül, hogy észrevennék, hogy gyógyszert vettek be." Miután az ismeretes fiumei vándorgyűlésen Rozsnyay más tárgyról (a fényképezés haladásáról) tartott előadást, a díjnyertes íztelen chinin-vegyület leírását és készítésmódját a ,.Gyógyszerészeti Hetilap 1869, 47—48. számaiban megjelent dolgozatában: „A kínait (chinin) miként lehet úgy elkészíteni, hogy az keserű ízét veszítvén, de hatályosságát megtartván, gyermekeknek is könnyen adagolható legyen." 59 hozta nyilvánosságra. A dolgozat elején áttekintést ad a különböző chinin-sókról, továbbá azokról — az általa ismert — eljárásokról, melyek a chinin-sók ízének elfedésével igyekeztek a készítmény gyermekgyó­gyászatban történő használatát megkönnyíteni. így említi a chinin-szemcsék cukorral történő bevonását, valamint a chinin-nek hangy-halvag-gal (chloro­form) való keverését, aminek szerepe az volt, hogy érzéstelenítve az íny idegeit, segítené elő a kinin adagolását. Ezek után megemlékezik saját kísérleteiről, amelyek arra vezettek, hogy a forró vízben feloldott chinint gondosan semle­gesített (ammóniával) csersav-oídattal kell lecsapni. A leszűrt és megszárított halványsárga por bevételkor íztelen, de azért cukorporral adagolni célszerű. A por suspensio alakjában is adagolható, legfeljebb arra kell vigyázni, hogy ízjavítóul alkalmazott szirup ne legyen növényi eredetű, mert „azok — a syru­pos mororum-ot kivéve — mind szabad növényi savat, vagy savanyú sót tartal­407

Next

/
Oldalképek
Tartalom