Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

lyiségeiből elvettek, berendezése pedig áldozatul esett a korszerűsítésnek. Boros ellátogatott a temesvári gyógyszertári központba, de ott — egy Rozsnyayt ábrázoló olajfestményen

24 kívül más emléket nem talált. Rozsnyay „Szentháromság" gyógyszertára nem volt a legnagyobb forgalmú aradi gyógyszertár, de tág teret nyújtott tulajdonosának a tudományos tevékenységhez. A gyógyszertár laboratóriumát is nagy áldozatokkal szerelte fel a vegytani tudomány akkori legújabb eszközeivel. Ö maga is ott ült egész nap könyvei és műszerei között, dolgozott vagy levelezett kül- és belföldi tudós barátaival. Munkatársai között ábrázolja Rozsnyayt a mellékelt fénykép.

25 Rozsnyay a kiállításokon Mint jó gyakorlati szakember, Rozsnyay kezdettől fogva súlyt helyezett arra, hogy íztelen chinin-készítményét a hírverés (reklám) útján, mind a gyógyszerészekkel, mind az orvosokkal megismertesse. Az 1869-ben elnyert pályadíj után kb. fél évre jelenik meg első hirdetése

20 a Gyógyszerészeti Hetilapban, amelyben a kinal-csokoládét, -cukorkát és a piskótát 100 db-os csomagolásban hirdeti. Beszerzési helyül a pesti Thallmayer B. és fia céget, valamint a Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalatot és a készítő zombai gyógyszertárat jelöli meg. A készítmény sikerére és közkedveltségére jellemző, hogy az 1875-ben megjelent újabb hirdetése szerint már Aradon kívül Debrecenben (Tamássy K.), Bécsben (Fritz Testv.), Szathmáron (dr. Lengyel), Segesváron (Teutsch J. B.), valamint a pesti gyógyárukereskedőknél (Török J., Thallmayer B. és Kochmeister) is kaphatók készítményei.

27 Figyelmezteti azonban az ügyfeleket, hogy a készítményt mások is utánozzák, tehát ügyeljenek a névre! A harmadik hirdetés a felsorolt hazai gyógyszertárakhoz még a székesfehérvárit (Dieballa) továbbá két bécsi gyógyárukereskedőt is említ, ugyanakkor közli, hogy a brüsszeli egészségügyi kiállításon is (1876), a párizsi kiállításon (1878) arany- és bronzéremmel lett a készítmény kitüntetve.

28 A párizsi kiállításról a „Gyógyszerészeti Hetilap" „Tárca" rovatában számol be egy francia szaklap (Repertoire Pharmacie) tudósítása alapján. A francia tudósító Rozsnyay készítményeiről az „osztrákok" cím alatt beszél, mint szép küllemű és nagy helyi népszerűségnek örvendő készítményről, előnyös tulajdonságairól (íztelenség) nem is tesz említést. 1879-ben Székesfehérváron rendezett kiállításon Rozsnyay készítményeivel újabb aranyérmet nyer. 1883-ban Bécsben rendezett kiállításon szintén aranyéremmel jutalmazzák készítményeit. 1885-ben Budapest rendezi meg az első országos kiállítást, ahol Rozsnyay két „ügytársával" és barátjával, Katona Zsigmonddal és Poór Endrével együtt állítanak ki készítményeket. Rozsnyay a készítmények ismertetésére külön kis füzetet állít össze, melyben a gyógyszerek leírásán kívül kísérleteinek leírását, a hasonló készítmények kritikáját, sőt az ellenőrző reakciók módját is megadja. A „Gyógyszerészeti Hetilap" két számában a füzet teljes tartalmát leközli, eszerint a kiállításon négyféle chinin-tannát készítmény, háromféle gyógycukorka, háromféle gelatin- és kakóvajjal készült gyógyszerforma s végül ötféle gyógybor szerepelt. 394