Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

Boros István | és dr. Zboray Bertalan % Zomba község neves gyógyszerésze, Rozsnyay Mátyás élete és munkássága Tolna megye lakosságát a török uralom nemcsak hogy megtizedelte, de mondhatjuk — s az egykori dokumentumok alapján — igazolni lehet, hogy egyes helyek lakossága kipusztult. A megye 1630-ban szabadult fel végleg a török uralom alól, de csak 1692-ből van hivatalos okmány arról, hogy Dombó­váron 278 lakos, Ozorán 278, Simontornyán 147, Szekszárdon 290, Tolnán pedig 160 volt a lakosok száma. A kuruc—labanc idő háborúskodásai, valamint az 1707-iki pestisjárvány tovább tizedelték a lakosságot. Egy népességéből ki­pusztult és gazdaságilag szinte megsemmisült országrész segítő kezet várt. A kormányzat igyekezett a bajokon betelepítéssel segíteni s ügynökei Bajororszá­got és Elszász-Lotharingiát járták be, hogy bevándorlókat toborozzanak. Ugyan­akkor a felső-magyarországi részekre menekültek között is hírül adták, hogy visszatelepülhetnek régi falvaikba. Hogy mindezek a törekvések nem voltak eredménytelenek, azt bizonyítja az a körülmény, hogy az 1720-iki összeírás még mint Zomba-pusztát említi a községet, viszont Tolna megye 176'7-iki úrbéri összeírása (családok száma, telki állomány, belső telkek, szántó, a lakosság összetétele és a földesúr) Zombáról a következőket írja: „A zombai családok száma 78, lakossal magyarok, több német, a földesúr Kápolnai Monaszterly István és a Dőry-család." A törökök kiűzése után Zomba a császári kincstár birtokába került, sok más területtel együtt, melyeket a kincstár — arra érdemes személyeknek — megfelelő váltságdíj lefizetése mellett tulajdonba adott. Monaszterly István, a császári seregben szolgáló rác csapatok generálisa — hadi érdemeire hivatkoz­va — szintén birtokot kért adományba és kérelmének elintézésével Dőry Lászlót, a magyar királyi kancellária és az udvari haditanács mellett Bécsben működő ügyvivőt bízta meg. Dőry László valóban kieszközölte, hogy Monaszterly 1701­ben Tolna megyében 12 pusztát kapott adományba, köztük Zombát, Paradicsom­os Szentgál-pusztát is. Miután Monaszterlynek nem volt pénze a váltságdíj meg­fizetésére (40 000 váltóforint), ezt Dőry László fizette le, melynek fejében a 12 puszta közül hatot Dőry László vett birtokba. így került Zomba és közvetlen kórnyéke a Dőry család kezébe. Zomba betelepítésére vonatkozólag nincsenek pontos adataink. Németországból bizonyára hajóval jöttek és Tolnán kiszállva keresték fel a még lakatlan és műveletlen Zomba-pusztát. Hogy a lakosság a már említett összeírásban is vegyesnek van feltüntetve, arra mutat, hogy nem 25 Tanulmányok Tolna megye történetébői VI. 385

Next

/
Oldalképek
Tartalom