Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

68. Az eseményt megemlíti Fraknói, Sörös és Vendel is idézett munkájában. Horváth Márkkal kapcsolatos adatokat találunk még: Koller, História Episcopatus Quinqueecclesiensis. VI. 88., Monum. Hung. hist. diplom. XXX. 472., Salamon, Az első Zrínyiek. 441. és Szalay, Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 322. 69. Fraknói V., i. m. 47—48. és 56—57. — Sörös P., i. m. 65—66. 70. Danielik J., i. m. 374. — Vendel I., i. m. 28. 71. Vendel I., i. m. 29—31. (Az említettek mellett, számos török korra vonatkozó adatot találunk e munkában. Az említett napon az alábbi szekszárdi lakosok végeztek napszámos munkát: Kis Tót Mihály, Rózsa Kilit, Bakó Orbán, Gyenes Benedek, Kovács Gergely, Ihász Gergely, Kaszás Péter, Török Imre, Sikó György, Fabin Tamás, Deli Mihály, Váta Gergely, Nagy Ambrus, Kis András, Kun Benedek, Tót Pál, Setéi Bertalan, Gál Dienes, Szabó Ambrus, Dikán István, Domokos Mihály, Huszár László, Ferenczi Tomás, Gozsó Balázs. 72. Uo., 31—33. 73. Karácson I., Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1660—1664. Budapest, 1904. 205. 74. Az 1689. évi összeírás szerint jó szántóföldek tartoztak Szekszárdhoz. Ennek ellenére, a törökök elvonulása után rossz, nehéz körülmények között élt a környék lakossága. 1690—1692 között pestis pusztított Szekszárdon is. Lakossága csaknem teljesen kipusztult. Ezért vált szükségessé, hogy a harmincad-, só- és egyéb vámjövedelmek beszedésére szervezett tiszttartóságot a Szekszárdtól körülbelül 3 km-re lévő Űjpalánkra telepítsék. Evlia Cselebi szerint Űjpalánkot Eger meghódítója, Mohamed khán erősíttette meg, hogy a Sárvíz folyón lévő, húsz ívű fahidat védelmezze. Ezen a hídon keltek át a háborúba menő csapatok. A várban egy templom és 10 ház állott. Kicsiny vár volt, amely tulajdonképpen Szekszárdhoz tartozott. A várnak 100 katonája és 10 ágyúja volt. A híd feletti őrházban a budai vezirnek alárendelt aga (főrangú katonai tisztviselő) felügyelt a vámolásra. Minden átvitt bor után vámot fizettek. Mást azonban nem vámoltak meg. A vár előtt néhány ház, bolt és egy kis fogadó állott (Vendel I., i. m. 38—39.). 75. Budáról Belgrádba 1663-ban. Ottendorf Henrik képes útleírása. Tolna vármegye múltjából. 1943. — Szekszárd városképi és műemléki vizsgálata. 1952. 76. Vendel I., i. m. 37. 77. Fraknói V., i. m. 37—38. és 48—50. (A neoacquistica-commissio feladata volt a töröktől felszabadított terület birtokviszonyainak rendezése. A szekszárdi apátság régi oklevelei alapján megállapították a Tolna, Fehér, Pilis és Bács megyei birtokokat. Az 1703. június 21-én keltezett irat szerint fent említett oklevelek a következők voltak: „Productis ... metalibus Belae ... Regis ... Anno 1061 emanatis et cum Venerabili Capitulo Colocensi feria tertia ante festum Corporis Cristi Anno 1390 transumptis; statutoriis ternis, primis quidem a. 1416, alteris a. 1444. tertiis verő a. 1459 dudum trasactis; item transumptis ex Archivis Capitulorum, utpote Strigoniensis 1514, Posoniensis 1655; et binis cessionalibus 1698 annorum... Causarum Regalium Vice Directori communicatis.". OL. Kincstári Osztály.) — Vendel I., i. m. 41. (A gimnázium létezésére csak pecsétje utal, működését nem ismerjük. A pecsétet 1861-ben találták a Palánki szigetben gátépítéskor. Sárgarézből készült, felirata: SIGILLUM GYMNASII ABBAT. SZEKSZÁRD.) 78. Fájth L., Szekszárd régi és mostani plébánia temploma. Tolna megyei Közlöny. Szekszárd, 1890. február 2. és február 9. (XVIII. évf. 5—6. sz.). — Fraknói V., i. m. 53—54. — Sörös P., i. m. 66—67. — Vendel L, i. m. 44. 380