Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

Almási Csire Zsigmond apát nevével először a fehérvári keresztesek káptalanjának 1439. augusztus 5-én keltezett oklevelében találkozunk. A jelentés leírja, hogy Zsigmond apát parancsára a kalocsai káptalan több tagját akadályozták munkájában és bántalmazták is őket. Ez azonban nem egyedüli ilyen eset volt Zsigmond részéről. 1455-ben Baranya megye alispánja és szolgabírái szólították fel az apátot, hogy az általa erőszakkal elvitt jobbágyokat bocsássa vissza lakhelyükre. Egy 1459. április 14-én kelt rendeletéből azt tudjuk meg, hogy az apátság fajszi szabad jobbágyainak ispánjait és szolgabíráit a szabad jobbágyok birtokaikba való beiktatására utasította.

59 Zsigmond 20 évig állt a szekszárdi apátság élén. Kemény, erőszakos ember volt. Még attól sem riadt vissza, hogy más birtokokról erőszakkal hurcolja el a jobbágyokat. E cselekedete és a szabad jobbágyoknak birtokukba való beiktatása arra mutat, hogy az apátság birtokainak helyzetével is foglalkozott. A jobbágyok elhurcolásával talán a hiányzó munkaerőt akarta biztosítani. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy erőszakos természetéhez jó szervezőképesség is járult. Jellemének ezen vonásai, valamint több, XV. század közepére meghatározható kőfaragvány-töredék arra enged következtetni (10/a kép), hogy apátságának ideje alatt jelentősebb építkezések folytak Szekszárdon. Amennyiben a század első negyedében nem épült meg az apátsági templom Ny-i főbejárata fölötti torony, akkor ezt az építkezést Zsigmond apát idejére tehetjük. Annál inkább is, mert a torony maradványainak feltárásakor e helyen megtaláltuk az egykori boltozat zárókövét és az ahhoz tartozó bordák egy részét (10/b kép). Ekkor alakíthatták át a templom É-i oldala mellett álló kápolna (Szent Benedek) szentélyét is sokszögzáródásúra (11. kép). Az említett zárókő és a bordák formájuk alapján a XV. század közepére keltezhetők.

60 A szekszárdi apátságból Czudar László után később más szerzeteseket is magasabb tisztségekbe emeltek. Demeter perjelt 1423. április 21-én a rudinai Szt. Mihály kolostor apátjává választották. Gergely nevét először 1436-ban említik káptalani ügyintézőként. 1439-ben már ő az őrkanonok és a következő évben az erohi (ercsi?) bernátrendi kolostor apátjává választották, amikor a pápa elrendelte új tisztségébe való beiktatását. Nem tudjuk, hogy betöltötte-e ezt a tisztséget, mert 1443-tól 1445-ig ugyancsak egy Gergelyt említenek perjelként, aki egyben az őrkanonoki feladatokat is ellátta. Vince perjel (1450) talán azonos azzal a hasonló nevű őrkanonokkal (1467), aki korábban iváni apát volt, de tisztségétől korábban már egyszer megfosztották hamisítás miatt. Az ő idejében készült a káptalan új pecsétje (12/a kép).

01 A fentiekben említett, magasabb tisztségbe való emelések arra utalnak, hogy a szekszárdi apátság szerzeteseinek élete rendtársaik előtt tiszteletre méltó, követendő példa volt. A XV. század utolsó évtizedeiben a szekszárdi apátság élére megbízott apátokat (commendátor) nevezett ki a pápa, vagy a király, akik nem sokat törődtek, foglalkoztak az apátság belső ügyeivel. 1457-ben Tamás vránai perjel, Nagyvölgyi László és Nagy László megostromolták és elfoglalták az apátságot. Ennek a helyzetnek Mátyás király vetett véget, amikor 1464-ben ő nevezett ki annak élére apátot. Nevét nem ismerjük. Ekkor készült az új, mandorla alakú pecsét. 1470—1472-ben Vitéz János volt a szekszárdi apát, aki egyben az esztergomi érseki széket is betöltötte. Szekszárdon, Leskón a régi várakat megerősítette és újakat emeltetett. Ezeket azonban a Mátyás ellen szőt összeesküvés után, az 1471. december 19-i egyezség szerint le kellett bontani.

62 Ez az adat is meg351