Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

akar tömöríteni."

155 A Kisgazdapárttól próbálta a szavazókat elvonni a PDP azon törekvése is, amely szerint Aldor György, Balassa Miklós és Rupert Rezső „lendületes szavakkal biztatta a polgári osztály tagjait, hogy arra a pártra adják szavazatukat, amely egyedül van hivatva az iparos, kereskedő, tisztviselő és értelmiségi polgári rétegek érdekeinek védelmére és képviseletére."

150 A Kisgazdapárt választási győzelmét azonban nem tudták lényegesen befolyásolni vagy megakadályozni Tolna megyében, sem a baloldali pártok, sem a PDP. A Kisgazdapárt megyei vezetőinek magabiztosságát — pártjuk győzelmét illetően — mutatja az is, hogy közvetlenül a választások előtt a megyei kisgazda sajtó a választások várható eredményeit latolgatva ,,az előzetes számítások alapján 26—28 képviselő megválasztására" számított a kerületben.

157 Ha ez nem is következett be, de a Kisgazdapárt a megyében az országos átlagát jóval felülmúló eredményeket ért el. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon Tolna vármegye Baranya megyével együtt alkotta az I. választási kerületet. Tolna megyében 146 607 választói névjegyzékbe felvett közül 134 475 személy szavazott le, amely azt jelentette, hogy a választásra jogosult egyének 91,7%-a leadta voksát valamelyik politikai pártra. Az érvénytelen szavazatok száma mindössze 1314 volt a megyében.

158 A leadott szavazatok a járásokban és Szekszárd megyei városban a következőképpen oszlottak meg a pártok között:

159 335