Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

kegyesen által engendi méltóztatott.. .". 2 Ekkor az apátsági templomnak be­teljesedett sorsa, s a későbbi évtizedekben pontos helye, emléke is elhalványo­dott, de nem veszett el teljesen. Emléke tovább élt a régiek emlékezetében, az öröklött szájhagyományokban, s a véletlenül előkerült leletek is újból és újból ráirányították a helyiek figyelmét. 1833-ban a Honművészben emlékeztek meg az ősi apátságról: „... az ottani templom kriptájában temették 1063-ban (I. Bélát)..., ... itt helyben 1818-ban némelly Szekszárdi lakos pinczét ásván két ujjnyi szélességű, gyöngyökkel s drága kövekkel ékesített, arany koronát, s ugyan olyan királyi pálczát ásott ki. Magyar koronának csak azért is állithatni, mert a' helyen több magyar pénzek is találtattak, s a' korona magyar szabású volt.. .". 3 Elsősorban I. Béla király sírja állt a szekszárdiak érdeklődésének elő­terében, ha szó került az elpusztult apátságról. Már 1732-ben felvetődött annak a kis kápolna felépítésének, kijavításának gondolata, amelyről az a hír járta, hogy ott van eltemetve I. Béla király. A kápolna közepén ugyanis akkor egy nagy rés támadt, amelyen keresztül egy kriptát lehetett látni, 1776-ban a cano­nica visitatióban azt írták, hogy a kis kápolna romjai a Trautsohn apát által építtetett sekrestye mellett álltak. 4 A királysír megtalálásának lehetősége csillant fel 1932-ben, amikor beszakadt az úttest a megyeháza (régi) oszlopos bejárata közelében és 1938-ban, amikor egy feltételezett helyen ásatást akartak kezdeni, hogy megtalálják a királysírt. 5 Legutóbb (1944.) a megyeháza udvarának ÉK-i részén történt beszakadást követő leletmentés, ásatás idején említettek egy ókeresztény sírkápolnát, amely meghatározásban ugyancsak ott rejtőzött a fen­tiekben már említett „kápolna". 6 Ennek az adatnak és a múlt században a megyeház közelében talált római szarkofágok alapján gondoltak ismételten a pannóniai római-keresztény művelt­ség továbbélésére. Korábban II. Jenő pápának az egykor hazánk területén élt avar és szláv fejedelmekhez írt levele alapján vetették fel a továbbélés lehetősé­gét. A pápa levelében arra figyelmeztette a fejedelmeket, hogy Pannónia azon helyein, ahol régi egyházak maradványai püspökségekre utalnak, állítsák azokat ismét fel, ha tudják. 7 István király a pécsváradi apátság alapításakor Szekszárdot is a bencések­nek adományozta (1015). Kivételt csak az a berkecske jelentett, amely a Szent Benedek egyházzal volt határos, s ahhoz tartozott továbbra is. 8 Szekszárdon te­hát akkor már állt egy templom,, amely egy falu plébániája volt. Ez az egyház nem lehetett nagyméretű. Valószínűnek tartjuk, hogy ez volt az a kápolna, amelyről már korábban szóltunk és az apátsági templom sekrestyéje mellett állott (1776). I. Béla az apátságnak adta ezt a falut egyházával együtt az alapítás idejéa. 9 Az apátság alapításától kezdődően számolják a város fennállásának ide­jét. 1959-ben vetődött fel ismét az apátság feltárásának terve a közelgő 900 éves évforduló megünneplésével kapcsolatban. 1960-ban meg is kezdődött a régészeti feltárás a vármegyeház udvarán. A munka néhai Hadnagy Albert főlevéltáros és Mészáros Gyula megyei múzeumigazgató kezdeményezésére és segítségével indult meg. A költségeket a Városi Tanács biztosította. A régészeti feltárást az Országos Műemléki Felügyelőség végezte. A kezdeti biztató eredmények dacára, a munka csak 1968-ban folytatódott. A következő években a feltárással párhuza­mosan készült az állagmegóvási és helyreállítási munka. A munka 1972-ben 340

Next

/
Oldalképek
Tartalom