Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275

vagyis az az időszak, amiután 1922-ben, Kari Károly jelentős tőkéjével betársult az üzembe. Az első gépeket Németországból, főként Lipcséből hozatták, és az Atlas Werke a főszállító. Vásároltak azonban gépet a Singer et Co. cégtől és a Deutsche Vérein Schuchmacherei Fabrik cégtől is. A villanyerővel működő motorokat a Ganz-gyárból szerezték be. (Teljesítményük 7,5 és 4,5 lóerős volt.)

125 A villamos energiát ebben az időben a Bonyhádi Hengermalom és Villamos Üz. Rt. szállította. Ebben az iparágban a Horger-féle kalapüzemet említik még gyárként, amelyben 1914 folyamán 6 munkás és 2 fél lóerős gép dolgozott.

126 Tolna megye területén a ruházati iparhoz tartozó egyéb gyárüzem nem volt. Az iparszerkezetben elfoglalt helyét illetően a ruházati ipar a keresők számát tekintve 22,8%-át alkotja az összes ipari keresőknek, ami arányban alig marad el a dunántúli és a magyarországi hasonló adat (23,2 és 23,6%) mögött. A bonyhádi cipőgyár a megyei gyáripar-szerkezetben mindössze 1%, ha azonban a 200 főnyi munkásállományát a ruházati iparban országosan foglalkoztatott 7 897 gyári munkáshoz viszonyítjuk, akkor e gyár munkássága ennek 2,5%-át alkotja. Megyei viszonylatban is jelentős ez a kisüzemből kinőtt gyárüzem. A legnépesebb iparágak egyike megyénkben az élelmiszeripar. Szilágyi „mindentudója" 495 kisüzemről emlékszik meg, amelyek közül 122 volt malom. A gyáripari üzemek száma 38, s közülük 28 a malom. Így ennek az iparágnak fejlődését, helyzetét nem tárgyalhatjuk anélkül, hogy a malomipar válságos helyzetét is röviden át ne tekintenénk. Tolna megyében is csökkent a kis malmok száma, és már az első világháború idején létrejött néhány nagy malomrészvénytársaság, amint azt már az előzőekben láttuk. A háború után az ország malomipara válságba jutott és ez Tolna megyére is kihatott. 1921 első felében tartott egészségügyi vizsgálat üzemszünetben találta Sióagárdon a Wolf-féle gőzmalmot, amelyet egy félév múlva már le is szereltek. Szünetelt a decsi, azelőtt Vay-féle rt.-i motoros-gőzmalom, és leszerelés alatt állt az őcsényi rt.-i malom is, amelynek gépeit szétszedték. Ez utóbbi azonban fél év múlva már dolgozott.

128 1926-ban 46 malomban végeztek egészségügyi vizsgálatot, s ezek közül csupán a bátai Riegel-féle gőzmalom volt zárva. Ugyancsak Bátán jegyezték meg, „a Szabó-féle gőzmalom" több mint egy éve büntetésből bezáratott, „s azóta gazdát cserélt, de ezek által is újból elhagyatott, illetőleg eladás alatt állt, ez idő szerint üzemen kívül állt". Ugyancsak üzemszünetet tartott a tolnai Stefánia malom és használaton kívül volt a Szabó és társa új tolnai malom, ahogy azt a vizsgálók megjegyezték: „technikailag még mindig berendezetten, üres".

129 A Szilágyi-féle kalauz által feljegyzett 122 kis malom többsége vízimalom, hajómalom volt, mely nagyrészt a Duna mentén települt. Több szívógázmotoros és olaj-, továbbá benzinmotoros malom, sőt néhány szárazmalom is működött a megye területén. Azoknak a gyári malmoknak, amelyek még 1942-ben is dolgoztak a megye területén (30), nagy többsége még az első világháború előtti időszakra tette alapításának évét (22). 1918. év volt az alapítása a Dunaföldvári Hengermalom és Ipari Rt. és a Pakson egyéni cég tulajdonában álló Szabó-malomnak. 1920-ban alakult az Első Mözsi Gőzmalom Rt.

130 Erről a malomról már a falu történetének írói úgy emlékeznek meg, mint a község első ipari vállalatáról, amely 12 járatú volt és 70 lóerős barnaszéntüzelésű szívógázmotor hajtotta. 318