Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

üzemekben és intézményekben rendeztek. A párttagság körében némi zavart okozott a két munkáspárt közös listájának kérdése. A budapesti törvényhatósági választások előtt „az országos közös lista kérdésében a területen biztatóak az előkészületek", azok lezajlása után a munkáspártok szónokai azonban nem fordítottak kellő figyelmet annak tudatosítására, hogy az országos választásokon miért van külön lista. A Kommunista Párt álláspontját — külön indulás nem gyengíti a munkásegységet, az SzDP-vel továbbra is együttműködik a párt az újjáépítésért, a demokrácia megvalósításáért — csak közvetlenül a választások előtt ismerték meg a tömegek.

121 A megjelent SzDP-képviselők pedig azt hangoztatták „Ha kivívjuk a választásokon a szociáldemokrata győzelmet, minden reményünk megvan arra, hogy a békefeltételekről döntő külföldi elvtársaink majd emberséges békéhez segítenek bennünket."

122 A Szociáldemokrata Párt választásokkal kapcsolatos álláspontjáról és a párt választási célkitűzéseiről ezt megelőzőleg Bechtler Péter szekszárdi látogatásai alkalmából és a párt más vezetőinek — Szeder Ferenc, Valentiny Ágoston — korábbi beszédeiből értesültök a szociáldemokrata párttagok. A Szociáldemokrata Párt országos vezetősége külön választási programot nem adott ki, hanem a párt augusztusi, XXXIV. kongresszusán elfogadott munkatervet és határozatot népszerűsítette. Az SzDP-nek ez a tizenhét fejezetből álló munkaterve — amelyet már terjedelme miatt is nehéz volt áttekinteni — vázlatosan körvonalazta az újjáépítés feltételeit, távlatait, az azonnal megoldásra váró feladatok közé azonban az infláció megszüntetésének kérdését például fel sem vette. A tervezet bár állást foglalt a földreform befejezése mellett, de a kiosztott földek telekkönyvi tulajdonba vételéről már nem tesz említést. Állást foglal a munkaterv a fasizmus maradványainak felszámolását illetően is és hirdeti a reakció elleni kérlelhetetlen harcot, de például a közigazgatás megtisztításának szükségességét nem szorgalmazza. Nem ad hangot konkrétan a csehszlovákiai magyarok kitelepítésére és a magyar reakciónak nyújtott külföldi támogatás miatti tiltakozásnak sem. A Kommunista Párttól eltérően az SZDP munkaterve nem tisztázta a vallással és a különböző egyházakkal kapcsolatos álláspontját sem a pártnak. Ugyanakkor nagy részletességgel foglalkozik a program a társadalombiztosítás, a lakásprobléma, a közoktatás, a népnevelés és szellemi élet demokratizálásának kérdésével. A program külpolitikai vonatkozásban leszögezi, hogy „a demokratikus külpolitika előfeltétele a jól tájékozott és szabadon megnyilvánuló külpolitikai közvélemény. A külügyi kormányzatnak állandóan és őszintén tájékoztatni kell a nemzetgyűlést, a szakszervezetek s a nagy demokratikus pártok vezetőségét tevékenységéről .. .. Fenntartás nélkül szolgáljuk az atlanti chartában és az egyesült nemzetek alapokmányában lefektetett külpolitikai elveket."

123 E célkitűzésnek megfelelően hirdeti a békés együttműködés politikáját valamennyi demokratikus állammal, a munkáspárti vezetés alatt álló Angliával, továbbá az USÁ-val, Franciaországgal szoros baráti és gazdasági kapcsolatok kiépítését. „A Szovjetunióval őszinte jóviszonyt, szoros gazdasági, kulturális és politikai barátságot kíván" — programjában az SzDP.

124 A választási program leggyengébb pontja a parasztsággal kapcsolatos. A belterjes gazdaság és a nagyüzem előnyeinek kidomborítása nem várhatott nagy sikerre az alig néhány hónapja földhöz jutott parasztság körében. ,,A földhöz jutott népnek lehetőséget kell nyújtani, hogy földjét saját és közösség előnyére a legintenzívebben művelhesse meg. Termelő és értékesítő szövetkezetek léte28