Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

1831. év szeptember hónap végén már lényegesen csökkent a kolerás megbetegedések száma megyénkben.

226 Október 10-én pedig az állandó kiküldöttség „megnyugvássál és örömmel értette ... Havas és Bibó igazgató főorvos urak jelentéseiből, hogy az Epejárványnak már tsák kevés helyeken és tsak egyes s' ritkább esetei tapasztaltatnak — ugy hogy végképpi megszűnését is rövid nap múlva várni bizton lehetne . . ,"

227 A járvány pusztítására jellemzők azok az adatok, melyeket helytartótanácsi tájékoztatás alapján ismertetek. Ebben a táblázatban megtalálhatók a Tolna megyei adatok mellett — összehasonlításul — Magyarország egész területére vonatkozó legfontosabb mutatók is:

228 összefoglaló adatok a kolerajárványról, 1831. június 13-tól október 18-ig terjedő időszakban. Gyógyításban Betegek száma Meghaltak száma maradtak száma Tolna vármegye 48 helységében 5 215 2 415 282 Magyarország 85 törvényhatósági területén 335 711 151 734 32 957 Tehát 1831. október közepétől, mint a jelentésekből kitűnik. Tolna megye területén fokozatosan megszűnt a járvány és ennek a hónapnak végére az elszórtan, egy-egy helységben történő megbetegedések is megszűntek.

229230 így hagyta el megyénket 1831. év végére, a nálunk először tapasztalt „napkeleti epekórság", amelynek halálozása a középkori pestis és feketehimlő dúlására emlékeztetett. Ezután a megyei közgyűlés határozata értelmében az állandó kiküldöttség elkészítette a kolerajárvány pontos számadását.

231232 Ezek szerint: az ápolási költségek 1916 Ft 36 kr-t az orvosok és seborvosok tiszteletbére 3174 Ft 48 kr-t a szegény betegek gyógyszerei 1138 Ft 8 kr-t a kordon vonalakra fordított költségek 10824 Ft 56 kr-t tettek ki. Ez az összeg jóval meghaladta a vármegye rendelkezésére álló összeget, annak ellenére, hogy tehetősebb tisztségviselők közül többen lemondtak a honoráriumukról. Ezért a vármegye úgy határozott, hogy először az ápolási költségeket, azután a tisztelet- és napibéreket, majd a patikabéli költségeket fizeti ki. A kordonvonalak költségei pedig csak ezek után, ha marad elég pénz, vagy amikor a vármegyének módjában lesz fizetnie, kerülnek kiegyenlítésre. Ha visszatekintünk az 1831. évi kolerajárvány Tolna megyei eseményeire megállapíthatjuk, hogy a betegség először július utolsó napjaiban jelentkezett Pakson és Dunaföldváron. A vármegye, a kolerajárványra ügyelő állandó bizottság irányításával megtette a szükséges és szokásos intézkedéseket a „napkeleti epekórság" fogadására és a járvány ideje alatt is irányította és szervezte a 267