Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

mellett önként is nagy kedvel s' örömmel tselekedték, hogy gyerekeik boldogságára a Himlő oltást meg tétessék .. ."

95 Bátran állíthatom azonban, hogy idevonatkozó levéltári adatok alapján, Nagyszékely község dicséretes kivételt jelentett, mert a megye legtöbb helységében a himlőoltás széles körű ellenállásba ütközött. Medinán pl. az oltandó gyermekek szülei kereken megtagadták az oltást, mondván: „kiszebbek magokat halálra adni, Hogy sem Gyermeküket illy kinos és talán tsak vakittásbul álló kínzásra adni".

96 A himlőoltás Tolna megyei bevezetésének és elterjesztésének, a fentieken kívül még gátat szabott Mosetig András tisztifőorvosnak az oltások alkalmával tanúsított magatartása, a kitűzött cél érdekében a megye több helységében tapasztalható, túlzottan erőszakos, sok esetben fenyegető fellépése. Több helység elöljárói emeltek panaszt Mosetig Andrásnak az oltások közben tanúsított durva, az embereket az oltástól inkább elijesztő megnyilvánulásai ellen, akik közül Rohn Ádám, Györköny község bírója 1807. január 24-én a következőket jelentette:

92 „... Hogy minek utánna ez előtt való Esztendőkben, az Himlő oltás végett ki botsájtott hasznos tudosittást Tettes Nemes Vármegyénk kegyességéből megkaptuk; — jóllehet az egygyügyü és azt még nem próbált Nép, annak átallyában magát ellene szegezte, de mind azon-által Helységünkbéli Tiszt. Prédikátor Urunk, nagy elöljáróink, de főképp Babits Doctor ur, ki ennek elkezdésében, a' Kis Gyermekes Asszonyokhoz, a' kisdedekkel való bánásban magát mindeneknek tetszése szerént viselvén a Köz-Népet, annyira vettük, — hogy örömmel kívántak a' végett mindenkor megjelenni. Múlt 180-dik Esztendőben November holnapnak 1. 9. 17. 25-dik Napjában, Mosetig András Doctor Ur a' kisded Gyermekekben leendő Himlőoltás véget Györkönyi helységünkben jővén, a' Gyermekes Asszonyainkat, a' maga keménysége által annyira elidegenítette, hogy egyiksem kívántak eleibe is menni. Az helységünk Nótáriusát, Bíróját pedig rútul lemotskolta ..." Hasonló panaszt intézett a megyéhez Brezovszky Antal, Paks város bírója is (1806), akinek utasítására, többszöri figyelmeztetése ellenére sok szülő nem jelent meg gyermekével az oltást végző orvos előtt. Mint írta: „...Ord. Physicus Mozetig András Úrtól nem kevés motskosságot szenvedtem: a mellett keményen megparantsolta, hogy minden oltandó gyermeket ámbár szüléi nem akarnák is öszve Írassanak és ha parantsolatomra nem akarnának megjelenni, kötözve hozassam elő . . ,"

93 Mosetig András tisztifőorvos elleni panasz Kölesd község elöljárói által az 1806. évben írt jelentésében érte el a csúcspontot.

94 Ebből kitűnik, hogy a megadott időpontban az oltások felülvizsgálatára ugyan megjelentek a gyermekes szülők, azonban Mosetig András olyan sokat késett, hogy őt be nem várva hazamentek. Ezután „ .. . megjővén Mosetig Ur, újra parantsoltattak, a kik meg jelentek a Doctor Ur le hurrogatta s szotyorgatta őket, magunkat szüntelenül motskolt, s az által elidegenítette a Szüléket. Hasonló motskolódást vitt véghez a' Doctor Ur, nevezetesen a Bírónak parantsolta: hogy Bot és Korbátsbéli fenyítékkel kénszerittse az Asszonyokat a' megjelenésre. Egy okát adják az Asszonyok idegenségeknek, azt is, hogy a Doctor Úrral magyar nyelven nem beszélhetnek, és a midőn Gyermekeik éránt tudakozni kívánnának, azt nem értik meg ..." Mosetig András annyira sérelmesnek találta ezen panaszokat, hogy a vármegye közönségéhez intézett válaszában amellett, hogy kérte a kölesdi 242