Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

rébb leendő helyre állítása okáért, esztendőnként vagy pénzbeli, vagy ja, vagy gabona, vagy bor, vagy sörtvélyes* vagy más ájtatos alamizsnálkodására a T. Ns. Vgynek közben vetésére tellyes bizodalomban vagyok, magokat örömest ajánlani méltóztatnak. 6. Az irgalmas barátok tojást, vajat, zsírt, bárányokat, gabonát, egyszóval a mi tsak nékik tettzik, a már egyszer hajdan kinyert engedelem mellett mindenkor, a hová akarnak, kéregetni mehetnek, és mennek, a mi Ispotályunk a midőn megszorult se tartoznék engedelmes kinyerése végett a T. Ns. vármegyének gyűlésére várakozni, vagy az úgy is fölötte megterhelt Járásbéli FőBíró urakat az asignatióért többről többet terhelni. Mivel azonban nem elég a szükségeseket tsak beszerezni tudni, hanem a beszerzetteket tartósan minden üdőben hasznosra is fordítani igen szükséges, azért a mennyire nékem orvosnak ezen tárgyban befolyásom lehet, illy módon eszméikeszem: 1. Az Ispotálynak hasznát és b öt s ét azzal fönntartani fölötte szükségesnek vélem, ha az alamizsnát bevevő minden gyanutul ment lehetne. Melly is azáltal könnyen megtörténhetne, ha tudni illik a Curátor üdőben igyekezne, hogy semmi némü alamizsnát ha tsak lehet, bé ne venne, hanem minden bevételnél a Controllorján kívül,** a mindenkor feltalálható város bírája, vagy az helyett a város esküdtje is jelen lenne, és a város petsétje alatt a Curátornak, Controlornak, és a bírónak, vagy az ő biztosának neve aláírásával megerősített nyugtató levél adattatnék az alamizsnát hozónak. Es ezen személyek a bévevésről jegyzőkönyvben is minden perceptumnál magokat béirnák. — "ügy szintén ha az Ispotályban meghalálozottnak valamitskéje az Ispotály institutumának hasznára fennmaradna, azt az Ispotály gyámjának resignatiójára tsak az Ispotály chirurgusának (mivel ez legtöbbet tud az hátramaradott holmirul szállani) azután a Controlornak, és a bírónak, vagy maga helyett kiküldött esküdtnek jelenlétében venni perceptumben, és erről is, valamint más egyebekről rendesen számadozna a Curátor a deputatóinak. 2. Semminemű nevezetesebb kiadást p. o. az Ispotálynak fundusait eltserélni, kertet, udvart költségesen és még nem is ugy talán, mint az Ispotályhoz illő, s kívántató keritteni, kamatra az Ispotály pénzét kiadni, lititatiót tartani etc. az Ispotály gazdaságát, s más egyéb intézeteket kormányzó néhai kirendeltetett, sokáig is hasznosan fennálló, de egy huzamos üdőtől fogva végképpen elmúlott deputaciónak híre és engedelme nélkül ne lenne szabad tenni. SŐtt ha a Curátor minden gyanútól ment akar lenni, még a kisebb kiadásokra p. o. gyertyára, olajra és más holmi efféle minden napi aprólékokra se költségeskedhessen a Curátor az Ispotály orvosainak asignatiója nélkül, különban a betegek körül forgolódó gyám maga kényére hagyatván, többször tehet az Ispotálynak költségeket, mint sem szükséges. Gyakor hiba szokott ez az Ispotályban lenni. Továbbá meg vesz néha az Ispotály Curátora az Ispotálynak költségére, az orvosnak híre és tudta nélkül ollyast, ami a betegek gyógyításához nem tsak nem szükséges, sőtt későbben maga a Curátor is észre vesz, hogy káros, p. o. kemény fábul réz sarkokra, s * Sertés. * Ellenőr jen kívül. 220