Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

gárda erősen reakciós és csak kellő kivizsgálás után vesszük fel őket a pártba." 90 Ezt a törekvést csak helyeselni lehetett, de már hibaként kell kezelnünk azt a nézetet, mely szerint a megyei vezetőség nem helyezett súlyt arra, hogy sok értelmiségi tagja legyen a pártnak. Változást jelentett már 1945 nyarán az a törekvés is, hogy a pártmunka megerősítése céljából a Központi Vezetőség újabb erőket küldött a megyébe. A megyei bizottság irányítását Ilinszky István vette át, akinek a vezetésével sikerült megerősíteni a megyei irányítás mellett a járási bizottságok munkáját is. 91 A Magyar Kommunista Párt májusi konferenciája, amely az újjáépítést a „fiatal magyar demokrácia tűzpróbájának" tartotta s kijelölte a legsürgősebb feladatokat: a vasút és a posta helyreállítását, a megrongált bányák, romba dőlt gyárak felépítését; újabb lendületet igyekezett adni az újjáépítésnek is a megyé­ben. A konferencia határozatait a megye kommunistái aktívaüléseken ismer­tették és ennek alapján a vasút helyreállítására, az üzemi pártszervezetek létre­hozására irányították a figyelmet. Munkájuk eredményeként „Az MKP duna­í'öldvári szervezete munkatervet dolgozott ki, amelybe lefektették többek között a német fasiszták által felrobbantott betonhíd újjáépítését." 92 „Építsük újjá az országot!" — jelszó jegyében több helységben pénzgyűjtés indult a hidak és vasút újjáépítésére. Az MKP-szervezetek és az üzemi bizottságok számos hely­ségben vállalták, hogy részt vesznek a főváros élelemhiányának enyhítése érde­kében indított munkában, és akciót szerveztek Budapest megsegítésére. A megye politikai életének pezsgése szempontjából fontos esemény volt az Ideiglenes Nemzetgyűlés dunántúli képviselőinek megválasztása 1945. június 24-én. A behívott képviselők közül a Kisgazdapárt képviseletében dr. Dulin Jenő, Borbély János, Futó József, Taksonyi János és Dessewffy Gyula lett tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. A korábban MKP-tag Klein Kálmán a Szociál­demokrata Párt mandátumát kapta, Czéh József pedig a Nemzeti Parasztpárt képviselőjeként került az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 93 A behívások eredményét, de a kialakult helyzetet is jól tükrözte a megyében az MKP megyei titkárának korabeli megállapítása, amely szerint az SzDP és a Kisgazdapárttal „szemben a helyzet feszült". A két párt törekvése arra irányult ekkor, hogy az MKP mun­káját akadályozza mind a szervezés, mind pedig a közigazgatás terén, ahol a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is jelentős pozíciókat tartott kézben. 9 ' 1 A két munkáspárt viszonyában, de a Szociáldemokrata Párton belül is némi zavart okozott Klein Kálmán szereplése. „Szükségesnek tartom, hogy bizonyos anomá­liákra, melyek helyi vonatkozásban vannak, felhívjam a figyelmet — írja az SzDP egyik szekszárdi vezetőségi tagja az SzDP központi titkárságának küldött levelében —, a helyi pártvezetőség Klein Kálmánt, Tolna vármegye volt fő­ispánját, aki az itteni MKP életrehívója és tagja onnan kilépve máról holnapra megválasztotta pártunk titkárává ... Ez természetesen az itteni szociáldemokrata tagok sorában visszatetszést szült." 93 A személyi ellentéteket tovább bonyolította a koalíciós pártok közötti kialakult ellentét és válság 1945. június—július havá­ban, amely érezhető volt az országos politikai vezetésben is. 1945 nyarán sajátos helyzet alakult ki az országos politikai életben. Nem­csak a népi demokratikus rendszer hívei, hanem nagyrészt az ellenfelei és ellen­ségei is a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjain a koalíción belül helyezkedtek el. Az MKP májusi értekezletén az újjáépítés és ezzel összefüggés­ben a reakció elleni fokozottabb harc programját hirdette meg. A határozat szellemében az MKP erőteljesebb támadást indított a Kisgazdapárt jobboldalán 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom