Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

demokrácia többi pártjával, a Független Kisgazdapárttal és a Nemzeti Parasztpárttal szoros és baráti együttműködésben maradjunk és együttesen építsük tovább a fiatal, demokratikus magyar államot" — jelentette ki Rákosi Mátyás az értekezleten.

72 A konferencián elfogadott határozat csaknem szó szerint tartalmazza ezt az állásfoglalást,

73 amely már konkrét megfogalmazását is jelentette a párt korábbi irányvonalának, amely szerint a Magyar Kommunista Párt nem tekintette a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front tagjának a Polgári Demokrata Pártot. A kommunista pártnak az PDP-vel kapcsolatos állásfoglalását lényegében az SZDP és a NPP is magáévá tette. A PDP elleni támadással a baloldali pártok kettős célt kívántak elérni: egyfelől a jobboldali erőket vagy legalábbis azok egy részét kiszorítani a Függetlenségi Frontból, másfelől pedig a PDP által befolyásolt középrétegeket — akik ehhez a párthoz csatlakoztak — ettől a párttól elvonni.

74 A kommunista párt útmutatásainak megfelelően a fenti álláspontot képviselve a szociáldemokrata párt már 1945 júniusában egyes községekben konkrét cselekvésre is elszánja magát. Simontornyán az SZDP nemzeti bizottsági tagjai szóbeli utasítást kapnak arra, hogy a párt nemzeti bizottsági tagjai kérjék ki „ . .. a véleményt arra vonatkozóan, vajon a nemzeti bizottság a Polgári Demokrata Párttal óhajt-e együttműködni s a párt (az SzDP — I. L.) elutasító álláspontot foglaljon el."

7

"' A megyei nemzeti bizottság 1945. június 15-én foglalkozott Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának összeállításával, ahol az SzDP javaslata szerint: ,,A vármegyei Nemzeti Bizottság Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának pártok közötti számarányát a következőképpen állapította meg FKGP 17, Szabad Szakszervezet 17, MKP 16, PDP 16, NPP 16 és SzDP 16 taglétszámmal."

76 A javaslatot bár elfogadták, de a PDP működése csak a formális keretekre szűkült ezután. A PDP-vel kapcsolatban hasonló törekvésekkel találkozhatunk a képviselőtestületek összeállításánál is, ott ahol működött szervezete a pártnak. A PDP így lassan és fokozatosan eljut 1945 nyarára oda, hogy a megyében már nem tudhat számottevő politikai szerepet játszani. A pártok közötti erőviszonyok alakulását tükrözte a megyében a különböző vezető állások betöltése terén kialakult helyzet is. A Kommunista Párt tagjai közül került ki a főispán és az alispán is 1945 tavaszán és nyarán. Klein Kálmán majd Cser Sándor töltötte be az előbbi tisztséget, Senye Sándor pedig előbb Szekszárd város polgármestere, majd pedig alispán lett. Senye alispáni kinevezése után a Kisgazdapárt egyik vezető személyisége. Szenté László lett Szekszárd polgármestere 1945 májusában, amelyben szerepet játszott az a tény is, hogy a Kisgazdapárt, amely a megye legnagyobb pártja volt, nem kapott addig egy fontos tisztséget sem a megye vezetésében. A Kommunista Párt vette kezébe a rendőrség szervezését is, amely igen nagy nehézségekbe ütközött. „Nagy hiba, hogy a rendőrség legnagyobb részt csendőrökből áll, akiket a helyi nemzeti bizottságok leigazoltak" — írják egyik, 1945 május elején készült feljegyzésükben az MKP instruktorai.

77 A megye legtöbb helységében volt csendőrökből és polgári személyekből önként összeverődött őrsök alakultak laza központi irányítás mellett. A szekszárdi rendőrség egyik vezetője annak a követelésnek adott hangot „ ... hogy úgy szeretné, hogy a községi rendőrparancsnokok és a járási rendőrbiztosok mind régi csendőrök legyenek, mivel a szakmai tudást csak így lehet biztosítani."

78 A Magyar Kommunista Párt nagy erőfeszítéseinek volt köszönhető, hogy ezt az állásfoglalást sikerült — a Kisgazdapárt követelésével szemben,

79 amelyet sok esetben a Szociáldemokrata Párt is támogatott — a* 10