Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

K. Balog János: Vádirat helyett (A fehérterror Tolna megyében) • 161

valamiféle ellenállást kellett volna leküzdenie. Két alkalommal — augusztus 10-én és 17-én — összesen 15 embert vitt el a tiszti különítmény és akasztott fel, vagy lőtt agyon, s csak ez után, augusztus 18-án kelt a tiltakozó levél. Ha a szekszárdi burzsoázia meg akarta volna akadályozni a vérengzést — már az elsőt is, de különösen a másodikat — minden körülmények között megtehette volna, hiszen számolnia kellett a 10-i események megismétlődésével. Nem kétséges, nem tettek kellő intézkedést az igazságügyi szervek a szekszárdi börtön védelmére. 2. A másik szempont, amit a levél megírásával összefüggésben meg kell vizsgálni az az, hogy milyen elégedetlenséget váltott ki a megyeszékhelyen a különítményesek garázdálkodása. A tömegnyomás hatására a bírósági alkalmazottak egy csoportja a munka beszüntetésével fenyegetőzött Pesthy Pálnál, ha nem tesz a közbiztonság és az igazságügyi szervek becsületének helyreállítására intézkedéseket. Vagyis nem a humanizmus, hanem a tömegek elégedetlensége kényszerítette Pesthy Pált az említett levél megírására. (Hol van a Vendel által emlegetett tömeges kommunistaellenesség?) 3. Nem mellékes az a szempont sem, hogy kinek írta a levelet a szekszárdi törvényszék elnöke? Nos, a címzett nem volt más, mint Bartal Aurél főispán-kormánybiztos, akinek politikai elvei közismertek voltak a „felsőbb" körökben, s aki nem meggátolni, de elősegíteni volt hivatva a vérengzéseket — amint ő maga írta: „összefogatni és megérdemelt bűnhődéshez juttatni"

58 a megye vezető kommunistáit. Vendel István Szekszárdról írt monográfiájában sok adat van arról, hogy mi mindent tett meg a megyeszékhely uralkodó rétege, hogy segítse a terror rombolását. A megye más területein is hasonlóan cselekedtek a hatalmukat féltő földbirtokosok, tisztviselők, tőkések. A középrétegek sem segítettek a bajbajutottakon. Mily megrázó olvasni özv. Gyenis Antalné napló jegyzeteit. Leírja, miként igyekezett a család a letartóztatott férj, családapa védelmére védőügyvédet találni. Idézzük a mérhetetlen közömbösséget bemutató naplót :

59 Augusztus 13. Bandi Szekszárdon először dr. Mayer Gyula ügyvédet kereste jel, aki — bár Apus legényember korában jóbarátja volt —, most mégsem vállalta el védelmét, mert az összes ügyvédek abban voltak Szekszárdon megállapodva, hogy communistákat nem fognak védeni. Onnét Áldor tv. bíróhoz ment, aki mindent megígért, hogy Bandinak segítségére lesz. Azután Kozacsek ügyészt kereste fel a törvényszéken, aki Bandinak azt mondta, hogy nem tartozik hozzá az ügy, mert katonai diktatúra vette át a parancsnokságot. Augusztus 14. Ma délelőtt Bandi megjött Szekszárdról és még ma vonattal Tamásiba utazott, hogy ügyvédet fogadjon Tamásiban Apus védelmére.. . Járt az ügyvédeknél, de nem akarták, vagy nem merték Apus ügyét elvállalni. Dr. Király Géza nagyon Apussal érzett, de nem merte elfogadni. Dr. Frühwirt visszautasította. Augusztus 16. ... Apus Bandival beszélt, hogy az ügyvédeket járja sorba. És menjen el Sörös volt dombóvári szolgabíróhoz is, kérje, hogy járjon közbe ügyében. De 189