Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

K. Balog János: Vádirat helyett (A fehérterror Tolna megyében) • 161

250 személyt vontak felelősségre. A kimondott ítéletek összesen több mint kétszáz esztendőt tettek ki. Ebben nem szerepelnek természetesen az életfogytiglani fegyházra ítéltek évei. Ezek a felsorolások bármily megdöbbentőek is, nem mondanak el semmit arról, amit a bebörtönzötteknek, a letartóztatottaknak naponta el kellett szenvedniük. * * * Amikor bemutatjuk azt, hogy miként hajtotta végre borzalmas vérengzéseit a hatalomra jutott burzsoázia, és megemlékezünk a börtönre ítéltek szenvedéseiről, akkor csak összefoglalót adtunk a magyar történelem legsötétebb napjairól. Sokat tettünk azért, hogy mártírjaink életútját feltárjuk és megismertessük. Ennek ellenére sem mondhatjuk, hogy a biográfia már teljes, hogy mártírjainkról már mindent tudunk. A feltárás közepén tartunk. Mártírjainkról szinte naponta tudunk meg újabb adatokat. Erre jellemző példaként említjük meg Aranyos Györgyöt, akinek életrajzát csak 1970 végén sikerült összeállítani. De az életrajz még így sem teljes. 1970 hozta meg Soós Sándor eddigi legteljesebb életrajzát is, amely azóta közismert lett. De sokak tevékenységét, személyi adatait homály fedi. Ennek nemcsak az az oka, hogy több mint fél évszázad előtti események szereplőiről van szó, hanem arról is, hogy a mártírhalált halt személyek közül többen Budapestről, vagy az ország más vidékeiről kerültek Tolnába. Itt kevesen ismerték őket, és személyi lapjaik — ha ilyenek egyáltalán voltak is — nem kerültek elő. Vannak mártírjaink, akikről csupán annyit tudunk, hogy a Tanácsköztársaság megdöntése után az adott községben kegyetlenkedő tiszti különítmény hajtóvadászatot tartott, elfogta és kivégezte őket. Ezeknek a mártíroknak cselekedeteiről szóló emlékeket nem tudjuk megörökíteni az utókor számára, annyi kötelességünk azonban mindenképpen van, hogy nevüket, emléküket megőrizzük. A különítményes terror Tolna megyében (1919) A kormányzati rendszer beállott változása alkalmából több oldalról hangzik el az az aggodalom, hogy az elmúlt rendszer hívei kíméletlen üldözésben fognak részesülni. Az ilyen alaptalan aggodalmakkal szemben kijelentem, hogy a jelenlegi kormány a szigorú jogrend alapján áll... (Magyar belügyminiszter 103/1919. Res. körrendeletéből, amelyet valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének megküldött. A körrendelet kelt 1919. augusztus 17.) AZ ELSŐ TÖMEGES KIVÉGZÉS A MEGYESZÉKHELYEN Szekszárd azoknak a Tolna megyei helységeknek sorába tartozik, ahol az ellenforradalmi tiszti különítmény ártatlan emberek életét oltotta ki. Sorozatban követték el a gyilkosságokat. Két alkalommal tömeges kivégzést hajtot164