Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

rendszer megakadályozta vagy teljesen kizárta. így jelentős munkát végzett a szekszárdi postaalkalmazottak szakszervezete, amely 1945. június 16-án alakult meg Darvas Sándor főfelügyelő kezdeményezésére.

53 A szervezetek nagyobb része azonban csak 1945 nyarán alakul meg. Ennek egyik okát abban látjuk, hogy a mozgalom országos összefogása, a központi vezető szervek újjáalakítása és létrehozása is több problémát vetett fel. Bár az új Szakszervezeti Tanács február 7-én történt megalakulása után március elején megteszik az első intézkedéseket a vidéki szakszervezeti élet központi irányításának megvalósítására, de a fennálló objektív nehézségek elsősorban a rossz közlekedési viszonyok mellett sok helyen a szakszervezeti bizottságok nem tanúsítottak kellő megértést a Szakszervezeti Tanácsnak és az országos szakszervezeti központnak az egység megteremtésére irányuló erőfeszítésével kapcsolatban.

54 Ugyanakkor Tolna megye viszonylatában is helytállónak kell tartanunk a Szakszervezeti Közlöny 1945. július 15-i számában megjelent „Szakszervezetek vidéken" — című cikk megállapítását, amely szerint „A szakszervezetek munkáját hátráltató reakció természetszerűleg Dunántúlon a legerősebb, mert szakszervezeteink itt a legfiatalabbak. Május elején alig egy-két szakszervezet működött."

55 A szakszervezeti munka megindításában jelentős szerepet vállalt Csősz János Beszkártdolgozó, valamint Cser Sándor budapesti kommunista építőmunkás, aki az Építőipari Munkások Szakszervezetének vezetőségi tagja volt és 1945. április 17-én a vármegye főispánjává lett kinevezve.

56 A szakszervezetek ezután épültek ki fokozatosan, politikai jelentőségük, az említetteken túlmenően azonban a két munkáspárt politikája szempontjából volt jelentős.

57 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártoknak, mindenekelőtt a Magyar Kommunista Pártnak kiemelkedő szerepe volt a nemzeti bizottságok megalakításában, működésének irányításában és segítésében. „A német elnyomók és magyar cinkosaik elleni harcban, a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a demokratikus átalakulás biztosítására községenként és városonként a demokratikus pártok megbízottaiból és kipróbált Hitler-ellenes hazafiakból nemzeti bizottságokat kell teremteni. A nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei, amelyek egyesítik a demokratikus hazafias erőket és vezetik a harcot a demokratikus népi Magyarországért" — állapította meg az MKP programja.

58 A népi demokratikus átalakulás első hónapjaiban a nemzeti bizottságok különösen jelentős és sikeres feladatokat láttak el az élet megindításában. Hatáskörük ekkor jóformán átfogta az államhatalom és államigazgatás csaknem minden területét. A politikai pártok tevékenységének is fontos területe volt a nemzeti bizottságokban való részvéel; ezen a terepen bontakozott ki nem egyszer egymás elleni küzdelmük is. A nemzeti bizottság több helyen a megyében előbb megalakult, mint ahogy a politikai pártok működésüket megkezdték volna.

59 A nemzeti bizottságok a népi demokratikus forradalomnak sajátos hatalmi szervei voltak. Az állam központi szerveinek létrehozása után már befolyásuk csak a helyi hatalmi és igazgatási feladatokra korlátozódik, amit később az éppen általuk létrehozott helyi önkormányzati szervek vettek át.

60 A nemzeti bizottságok megalakulása a megyében 1945 első napjaiban kezdődött meg és májusban fejeződött be. Az első nemzeti bizottság Szekszárdon a kommunista párt és a kisgazdapárt képviselőiből, valamint pártonkívüliekből, elsősorban egyházi személyekből alakult.

61 A bizottság összeállításánál találkozunk olyan elképzeléssel, amely szerint minden működő párt egyenlő in