Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

Az iskola, az élet és termelés kapcsolatának érdekében viszonylag gyors ütemben valósultak meg a gyakorlati foglalkozások tárgyi és személyi feltételei az általános iskolákban. Visszavonhatatlanul polgárjogot nyert ez a tantárgy, fogyatékosságai ellenére is a tanulók munkára nevelésének fontos eszköze lett. Műhelyek, gyakorlókertek létesültek, járásonként pedig előkészítő központi műhelyek elsőként az országban. A továbbképző iskolák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert az ott folyó képzést nem sikerült összekapcsolni szakmai képzéssel. Emiatt nagyfokúvá nőtt a lemorzsolódás, eluralkodott a perspektívátlanság. Tartalmi kérdésekben is előbbre haladtunk. Az életközelség elvének megvalósítását, pl. jól szolgálta a környezetismeret bevezetése. Nőtt a kísérletező órák száma, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának folyamata meggyorsult iskoláinkban. Előtérbe került a tanulók foglalkoztatása

! cselekedtetése. Sajnos a gyakorlati foglalkozás és a többi tantárgy koncentrációja még nem alakult ki kellőképpen. A jelentés megállapítja, hogy a tanterv jó, „nevelőink azonban a tankönyvek materialista anyagát nem mindig tudják kellő hőfokú kommunista meggyőződéssé érlelni". A tv kivételével a korszerű eszközök felhasználása sem eléggé elterjedt. Gondot jelent még az ismeretek alkalmazása. A nevelésközpontúság elfogadottá vált iskoláinkban. Jónak mondható az iskola és az úttörőmunka összhangja, de nem megfelelő még az osztályfőnökök és a szaktanárok nevelői együttműködése. A világnézeti nevelésben dominál a jelenségek materialista magyarázata, de a világnézeti következtetések levonása még nem elég határozott. Jó az idealista világképet romboló munka, de a materialista világnézet pozitív, átgondolt alakítása még nem kellő színvonalú. Az ifjúság erkölcsi arculata pozitívan változott. Gátló körülmény a nevelőtestületek egységének hiánya egyes etikai kérdésekben. A közösségi nevelés az úttörőcsapatokkal rendelkező iskoláknál jó. Igen jó az úttörőmozgalom és a nevelők kapcsolata, ez elmélyült is. Az általános iskola bevált jó iskolatípus, az iskolarendszer szilárd bázisa. A tartalmi munkát kell még itt erősíteni. A középiskolai hálózat gyors ütemben fejlődött.

27 Kettős célt kívántunk megvalósítani. Egyrészt gyorsan általánossá tenni a középiskolát, ugyanakkor a belső arányokat is megváltoztatni a szakmai képzést nyújtó középiskolák javára. E fejlesztések során 1961—62. tanévben még csak 106 középiskolai tanulócsoportunk van, 4 év múlva már 46-tal több. Ez a gyors mennyiségi fejlesztés rontotta a tárgyi feltételeket (a 152 középiskolai tanulócsoport számára csak 133 tantermünk volt, az előadótermeket is felhasználták). Megváltoztak a belső arányok is és 1965-ben már a 152 tanulócsoportból 17 szakközépiskolai és 16 technikumi. Romlottak a személyi feltételek. Különösen a modern nyelveknél és a reáltárgyaknál vált krónikussá a tanárhiány. Sok gondot okozott a politechnikai oktatás a gimnáziumokban. Bevezetése túl gyors volt, a feltételek nem voltak mindenütt adottak. A gyakorlat a szakmai előképzés célkitűzést nem igazolta, a tanulók nem helyezkedtek el a tanult szakmákban. A sok szakmában folyó előképzés az erőket felaprózta és rendkívül költségessé tette az oktatást. A feltételek hiánya miatti semmittevés, tantervekkel össze nem függő munkák végeztetése nevelési érdekeinket veszé10) Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 145