Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

tanítók — beléptek a pártba. Megyei viszonylatban a pártnak a többi párttal való együttműködését illetően a kezdeti időszakban, de a későbbiek folyamán is jellemzőek Czéh József megállapításai: „A Nemzeti Parasztpárt a Kommunista Párttal tudott együttműködni, velük mindig megbeszéltük az olyan akciókat, javaslatokat, amiket akár a Nemzeti Bizottságban vagy több párt között kellett keresztülvinni. A Kommunista Párttal teljes volt az összhang, az együttműködés, velük sem nyílt sem burkolt ellentét nem volt. A Kisgazdapárttal nem tudtunk együttműködni, mert azok mindig azzal vádoltak bennünket és ezt nyíltan tették, hogy kommunisták vagyunk. Ezt természetesen abból következtették, hogy akár egyik, akár másik párt javasolt valamit, természetesen reális dolgokat együtt szavaztuk meg, vagy ha a másik pártnak volt javaslata, ami nem volt az akkori időknek megfelelően hasznos, vagy ésszerű együtt vetettük el. A Szociáldemokrata Párt nyíltan nem állt ki ellenünk, csak burkoltan."

38 A Nemzeti Parasztpártnak a jelentőségét abból a szempontból is ki kell emelnünk, hogy a két munkáspárt gyengébb paraszti befolyását bizonyos mértékig ellensúlyozni tudta, bár a megye parasztságának nagy tömegei inkább a másik — 1945 tavaszán a legnagyobb tömegeket vonzó — pártba, a Független Kisgazdapártba lépett be. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt számára szervezkedés szempontjából a megye sok tekintetben előnyösebb terep volt, mint az ország más részei. A feudális eredetű nagybirtokrendszer túlsúlya és a katolikus egyház befolyása miatt politikailag konzervatívabb tömegek éltek a megyében. A felszabadulással egyidőben a politikai hagyományokon azonnal nehezebb volt változtatni, a régi elnyomóapparátus széthullása lassabban ment végbe. A horthysta államigazgatás helyi szervei és emberei a jegyzők, a szolgabírók sok községben a helyükön maradtak. Ugyanakkor a megyében a Kisgazdapárt szervezkedését megkönnyítette az a körülmény is, hogy a párt számottevő hagyományokkal rendelkezett. Már a felszabadulás előtt is nagy befolyása volt a megyében a Kisgazdapártnak. Dr. Dulin Jenő szekszárdi ügyvéd 1935—1939. között a Kisgazdapárt országgyűlési képviselője volt. A Pakson és környékén tevékenykedő Klein Antal is a párt listáján jutott be a parlamentbe. 1945. január 6-án alakult meg a párt szekszárdi szervezete, amely kezébe vette a megyei szervezés irányítását is.

39 A nagy ellenzéki múlttal rendelkező kisgazdapárti megyei vezetők, dr. Dulin Jenő és Taksonyi János kezdetben háttérbe vonultak s csak a baloldali pártok ösztönzésére és tanácsait követve kezdtek ismét tevékenykedni. Fenntartásaikat azonban rövid időn belül feladták és nagy energiával kapcsolódtak be a munkába és a későbbiek folyamán is igyekeztek elhatárolni magukat a jobboldali törekvésektől. A szervező munka a birtokos parasztság támogatásával, a háborús állapotok, s a közlekedési nehézségek ellenére is gyorsan haladt. Március elején a megyében már 71 községben (a községek mintegy 70%-a) működött a pártnak szervezete/

10 Április elején, amikorra a felszabadító harcok befejeződtek, 9 község (Sióagárd, Aparhant, Értény, Varsád, Tevel, Bogyiszló, Cikó, Kölesd, Kakasd) jelentette a megyei pártvezetőségnek a párt újjáalakítását/

11 A megyében a legtöbb helyen a munkáspártok mellett a Kisgazdapárt alakult meg harmadik erőként. Bikácson például az MKP központi kiküldötte, aki megszervezte a párt helyi szervezetét, elősegítette a bikácsi Kisgazdapárt megalakulását is/'

2 Ugyanakkor szép számmal voltak olyan községek is, ahol csak a kisgazdák léptek a politikai porondra. A párt szervezeteinek újjáalakulása, illetve kiépülése 1945 nyarára fejeződött 13