Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében (1956—1971) 1. BEVEZETÉS Hazánkban a dolgozó magyar nép kulturális felemelkedéséhez az alapvető feltételeket a felszabadulás teremtette meg. A Szovjetunió felszabadító harcai nyomán vált lehetővé a fasiszta államhatalom megdöntése és a munkáshatalom kivívása, s ennek nyomán olyan politikai, gazdasági és társadalmi változások következtek be, amelyek megteremtették mindazokat a feltételeket, amelyek szükségesek voltak az új, szocialista magyar kultúra fejlődéséhez. Már a szocialista forradalom első szakaszában (1945—48) megindult a harc a kultúrfronton is. A harc kezdetben a kultúra demokratizálódásáért, a demokratikus tartalmú műveltségi reformokért, a demokratikus és szocialista hagyományaink helyes értelmezéséért és felhasználásáért, a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megtöréséért, a reakciós klerikális elemek visszaszorításáért folyt. E harc jellemzője a pártnak a polgári pártokkal való koalíción belül egyre erőteljesebben érvényesülő eszmei befolyása a kulturális életre, az értelmiség különböző rétegeire. Bz a harc a teljes politikai hatalomért folyó harc része volt, amely közvetlenül a felszabadulás után indult meg, s amelynek során nemcsak demokratikus, hanem szocialista jellegű művelődésügyi intézkedések is születtek. Az új Magyarország első és legfontosabb kulturális feladata az iskolaügy gyökeres átalakítása volt. A demokratikus kormány már 1945. augusztus 18-án 6650/1945. Me. sz. rendelettel bevezette a nyolcosztályos általános iskolát. A rendelet végrehajtása azonban számos nehézségekbe ütközött. Egyrészt gazdasági nehézségek, másrészt az iskolarendszer széttagoltsága, de legfőképpen az egyházi iskolák oktatásának vallásos, nacionalista világnézetű tartalma, elavult módszerei akadályozták az általános iskolák fejlődését. Ezért már a demokratikus haladás is egyértelműen megkövetelte az iskolák államosítását. Ezt heves politikai küzdelmek árán sikerült kivívniok a haladó erőknek 1948-ban. Ezt követően a kulturális fejlődés egyre inkább kiszélesedett, s kulturális forradalommá alakult. A proletárdiktatúra győzelmével és az ezt követő iskolák államosításával megnyílt az út kulturális téren is a forradalmi fejlődés előtt. 8 Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 113