Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

községekben. Kölesd község elöljárósága pedig egy 1945. felár. 6-i jelentésében arról tesz említést, hogy „... a községben a Bukovinai Bácskából menekült 50 család 244 fővel van letelepítve", akik a későbbiek során megmaradtak ezekben a helységekben. TmL: főispáni iratok 63—1945. 394. 1945. július 17—augusztus 2. között a Berlin melletti Potsdamban a három szövetséges hatalom — Szovjetunió, Amerikai Egyesült Államok és Anglia — vezetői konferenciát tartottak, amelyen — többek között — megegyezés született abban a kérdésben is, hogy „... a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságot vagy annak egy részét át kell telepíteni Németországba." Teherán, Jalta, Potsdam. Kossuth, Bp. 1969. 400. 1. A konferencia határozatait közli: Nemzetközi Szerződések 1918—1945. Szerkesztette: Halmosy Dénes. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1966. 640—657. 1. 395. „Az 1944. nyarának végén a megye volksbundista községeiben... szinte veszélyes volt nem németajkúnak végig menni — olvasható az egyik visszaemlékezésben. — Majos községben magyar beszéd miatt meg akartak verni az iskolás gyerekek az egyik boltban cigarettát akartam venni, idősebb asszony volt benn és nem adott, mert magyarul kértem. Bonyhádra érve német köszöntéssel állítottam be a boltba, kedveskedve fogadtak. Bátaszéken egyik megyei volksbund gyűlésen az uszítás következtében véresre verték a magyarokat -"Menjetek Ázsiába \« jelszó alatt..." PIA: H—sz—24. Szabó Lajos visszaemlékezése. A kérdéssel kapcsolatban lásd még: Czéh Józseí felszólalását az országgyűlés 1948. márc. 3-i ülésén. Országgyűlés Naplója III. kötet. Budapest, 1948. 1158—1161. 1. 396. TmL: Polgármesteri iratok: 1944—23852; Alispáni iratok: 1944—19208, Főispáni iratok: 1945. január—február (rendezetlen anyag). 397. TmL: Főispáni iratok: 410—1946. 398. Dunántúli Népszava, 1945. augusztus 26. Idézi Komanovics József: Telepítések Baranyában... 97—98. l. A PDP lapja, a Világ arról számol be, hogy a „Tolna megyébe telepített bukovinai székelyek a kormány segítségét kérik a svábok egyre tűrhetetlenebb provokációjával szemben". Világ, 1945. aug. 2. 399. PIA: 274—15/54.; 274—16/266. TmL: Főispáni iratok: 410—1946. A telepesek és a svábok közötti problémákat drámai hangon ecsetelte Kovács Imre az NPP részéről a nemzetgyűlés 1946. május 3-i ülésén. Különösen a székelyekkei kapcsolatos intézkedéseket nehezményezte. „Tolna vármegye földbirtokrendező tanácsa volt volksbundisták földjét is visszaadásra kötelezte — mondotta Kovács Imre — arról nem is akarok beszélni, hogy Tolna vármegyei ügyvédségének egy része szinte arra rendezkedett be, hogy a székelységgel szemben a volt volksbundisták, a kitelepítésre ítélt svábok ügyét vigyék a megyei tanács elé. Még nincs a kezében jogerős végzés, (mármint a székely telepeseknek — I. L.) a volksbundistának viszont befolyása van a község vezetésére és a székelyeket cselédként kezeli, arcába röhög és azt bizonyítja, hogy ők bizony szépen otthon maradnak és a székely — ha kedve van hozzá — megmaradhat nála cselédnek, vagy földmunkásnak ..." Az 1945. évi november hó 29-re összehívott Nemzetgyűlés Naplója I. kötet. Athenaeum. Budapest, 1946. 854—855. 1. 400. PIA: 274—16/226. 401. Két év hatályos jogszabályai 1945—1946. Budapest, 1947. Grill Károly könyvkiadó vállalata. 131—132. 1. A végrehajtás tárgyában lásd a 70.010/1946. B. M. számú rendeletet. (Magyar Közlöny, 12. sz. 1946.), amely az áttelepítésre kötelezettek névjegyzékéről, vagyonuk leltározásáról és megőrzéséről, valamint elszállításáról — a 70.020/1946. B. M. sz. rendelet (Magyar Közlöny 24. sz. 1946.), 109