Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

Mezőgazdasági beruházásra: 29 053 600 Ft Közlekedési beruházásra: 34 844 000 Ft Villamosítási beruházásra: 7 042 000 Ft Építkezési beruházásra: 15 327 300 Ft Szociális, egészségügyi beruházásra: 7172 300 Ft Kulturális beruházásra: 6 432 000 Ft Szövetkezeti beruházásra 67 522 500 Ft összesen: 167 393 700 Ft Ez az összeg három évre elosztva a következőképpen alakul: 1947—48-ra: 45 003 900 Ft 1948—49-re: 53 682 300 Ft 1949—50-re: 68 707 500 Ft A költségvetés lefedezésének részletezése még csak 1947—48-ra volt kidolgozva a következőképpen: Állami hozzájárulás: , 17 921400 Ft Megyei hozzájárulás: 4 625 000 Ft Egyéb (községi) hozzájárulás: 4120 500 Ft Szövetkezeti hozzájárulás: 18 045 500 Ft Összesen: 45 003 900 Ft 382. PIA: 274—16/227. 383. TBA: 24—3. Az FKGP új vezetőségének névsorát közli a Tolnamegyei Kis Újság 1947. december 6-i száma. „Tisztújítás a megyei szervezetnél." 384. TBA: 23—6. 385. Uo. 386. PIA: 274—21/42. 387. A Magyar Függetlenségi Párt feloszlatását a koalíciós pártok és a megyei nemzeti bizottság is örömmel üdvözölte. Tolnamegyei Néplap, 1945. dec. 3. TmL: Tolnamegyei Nemzeti Bizottság iratai 1947. Radó ügyvéd és Keleti Péter István parlamenti szereplésére vonatkozólag lásd Országgyűlés Naplója III. kötet: 8— 17. 1. és 116—123. 1. Athenaeum. Bp. 1948. és Tolnamegyei Néplap, 1948. február 18. 388. TmL. Főispáni iratok: 1—1947. Ferencz Péter főispán és Kovács Pál alispán 1947. december 2-i együttes jelentése. 389. TmL: Főispáni iratok 1—1947. Kovács Pál alispán 1947. november 3-i helyzetjelentése. 390. TmL: Főispáni iratok: 12—1948. 391. A köztudatban általában mint „csángók" élnek és a köznapi beszédben is ezt az elnevezést alkalmazzák ,amely téves. A székelyek a moldvai magyarokat nevezik csángóknak, később minden, a román királyságba kivándoroltat. A Bukovinában letelepült székelyek csángó elnevezése az 1888. évi első hazatelepítéskor került közhasználatba. Az 1941-es bácskai letelepítés óta mindig székelyeknek nevezik magukat. A csángó elnevezés ellen egyébként mindig tiltakoznak, sértőnek érzik. Lásd: Ösy-Oberding József: A bukovinai székelyek... 183—195. 1. 392. Ösy-Oberding József: A bukovinai székelyek... 184—186. 1. Lásd még: Komanovics József: Telepítések Baranyában... 151—152. 1. 393. Ösy-Oberding József: A bukovinai székelyek... 189. 1. Az említetteken kívül megjegyezni kívánjuk, hogy a dombóvári járási főszolgabíró 1945. márc. 20-i jelentésében arról tesz említést, hogy a dombóvári járás területén 129 csángó család lakik — Gyulaj, Kurd, Csibrák, Nak, Várszeg, Szakcs és Űjdombóvár 108