Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

301. TBA: 23—2. A két párt közötti nézeteltéréseket illetően két pártközi értekezletre került sor, a választások időszakában. 1947. július 29-én az SZDP sérelmezte, hogy az összeíró bizottságokban a szakszervezetek részéről túlnyomóan MKPtagok vannak. Vita után megállapodtak abban, hogy ezekben a bizottságokban egyenlő arányban küldenek ki tagokat a két munkáspárt képviselői. TmL: Főispáni iratok: 516—1947. A második pártközi értekezlet a két munkáspárt között augusztus 11-én volt, ahol az SZDP kifogásolta, hogy néhány helyen — Mözs, Nagymányok, Máza — aZ MKP leragasztotta az SZDP plakátjait. Megállapodtak abban, hogy a felmerült problémát és ha még ezen kívül lesz, akkor közösen fogják kivizsgálni. TBA: 23—4. 302. TBA: 23—2. 303. TBA: 23—6. 304. TBA: 23—2. 305. TBA: 23—4. 306. TBA: 23—6. Az MKP választási gyűléseiről részletesebb beszámolókat közöl ezen kívül a Tolnamegyei Néplap 1947. aug. 2-a, aug. 6-a, aug. 13., aug. 20., aug. 27-i számai. A lap augusztus 30-i száma a párt jelszavait is közli: „l-es lista: Jólét, rend, függetlenség! l-es lista: magyar lista! l-es lista: győztes lista! Egyes lista a tiéd: szabad haza, boldog nép. l-es kocka: első párt. — Győz a Kommunista Párt!" A választási gyűlésekre adatok még ezen kívül találhatók: TmL: Főispáni iratok: 1—1947., 516—1947. sz. jelentésekben és PIA: 274—16/227. 307. TBA: 24—17. 308. Részletesen lásd a későbbiekben. 309. TBA: 23—17. A svábokkal szemben folytatott politikát számos tényező együttesen határozta meg. Alapvető ezek közül a szövetséges nagyhatalmak állásfoglalása, de fontos körülmény volt a nemzetközi közvélemény és a hazai belpolitikai viszonyok. Mindez nem jelentheti azt, hogy szemet hunyunk az elkövetett hibák felett. Helyenként súlyosan megsértve a lenini nemzetiségi politika elveit, olyan személyektől is megvonták a szavazati jogot és kerültek kitelepítésre, akikre nem vonatkoztak a nemzetközi szerződések és más határozatok. 310. TBA: 23—6. A jelentés úgy tünteti fel a csehszlovákiai magyarságról alkotott véleményt, mintha az jobbára csak a lakosságé lett volna. Az 1947 májusából, júniusából származó források azt mutatják, hogy a megyebizottság és a lakosság véleménye a felvidékiekről megegyezett, vagy nagyon is hasonlított. Ezen a tényen nem változtat az, hogy a Tolnamegyei Nemzeti Bizottság 1947. június 16-i ülésén Prantner József — vitatkozva az egyik NB-taggal — kifejti azt, hogy „ ... a Felvidékről ide telepített magyarokra nézve általában nem mondhatjuk azt, hogy nem demokraták". TmL: Tolna megyei Nemzeti Bizottság iratai 1947. (rendezetlen anyag). 311. Tolnamegyei Világosság, 1947. június 19. 312. TBA: 31—3. 313. Tolnamegyei Világosság, 1947. július 17. 314. Tolnamegyei Világosság, 1947. július 24. 315. Tolnamegyei Világosság, 1947. július 24. 316. TBA: 23—6. 317. Az történt ugyanis, hogy két naponként feladó nélküli elváltoztatott írással címzett borítékban kiállított kommunista párttagsági könyveket kézbesített a posta. Ezek a tagsági könyvek a dombóvári MKP-szervezeté voltak és úgy kerültek az SZDP tulajdonába, hogy a könyvek tulajdonosai B-listás vasutasok amikor a re103