Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

•' • 4. A császári ökrök elhelyezése Nemcsak a katonaságot kellett a megyének elszállásolnia, hanem a császári ökröket és gondozóikat is, ami szintén nagy terhet jelentett a szegény népnek. Bár ezt is az adó terhére írhatta a megye s így a lakosság is, de mégis ráfizetett, nem is szólva arról a sok kellemetlenségről, amivel ez járt.

125 Amikor 1700 nyarán a Starhemberg-ezred pénzt kért, a megye viszont azt kérte, hogy a követelt összegből vonják le a császári ökrök eltartásáért neki járó 9252 forint 42 krajcárt. Tehát jelentős összegekről volt itt szó!

120 Az élelmiszerek és a hadiszerek szállítása ugyanis ökrös fogatokkal történt, s a szekérmestereknek alá voltak rendelve az ökrök gondozói, a boariusok.

127 Külön magyar nevük úgy látszik nem volt, mert sehol sem találkoztunk vele, csak mint „emberek"-vö\ beszélnek róluk.

128 Az első adatunk ökrök elhelyezésére 1696-ból való, de bizonyára korábban is küldtek ide már ökröket a dús legelőjű és ritka lakosságú megyébe. Jány Ferenc apát tiszttartója írta urának 1696 végén, hogy az alispán a nagy porción kívül még „immediate küldött Decsre ökröket tartani 15, embert 6, Pilisre ökröt 8, embert 3, Nyékre ökröt 12, embert 5, Bátaszékre ökröt 3, embert 1, cum intertentione h o minu m".

129 Az alábbi adatunk megmutatja, micsoda terhet jelentett ez a megyének. 1698 végén 200 szekér (currus annonarii) és a hozzájuk tartozó emberek elhelyezését rendelte el a király. Minthogy, mint tudjuk, mindegyik szekérbe négy ökör volt befogva,

130 mintegy 740 ökör és közel 400 boarius eltartásáról kellett gondoskodni. A reparciálásukat a decemberi közgyűlés végezte el, 58 faluban helyezve el 182 szekeret és 363 embert.

131 De még mindig hely nélkül maradt 48 boarius; őket Tengelicen, Űjpalánkán, Szekszárdon és Tolnán helyezték el. Minthogy azonban ezekben a helységekben nem volt kenyér, a közgyűlés úgy határozott, hogy a fő- vagy az alispán küldjön valakit a tolnai élelmezési felügyelőhöz s állapodjék meg vele, foogy onnan kapjanak a magazinból kenyeret; a megye majd lisztet vagy búzát ad helyette. 1699-ben is a megye költségén beszerzett kenyérrel látták el a boariusokat.

132 Az 1700. márciusi közgyűlés elrendelte, hogy a főbírák a segédjükkel együtt írják össze, hány ökör volt és van még elhelyezve, s hol és mely napon történt a dislocatiójuk. Erre azért volt szükség, hogy pontosan megállapíthassák az eltartásuk költségeit. Űgy látszik, az elszámolás tekintetében voltak nézeteltérések a megye és az albizottságok között, mert már a januári közgyűlésen elhatározták, hogy megkérdezik Fehér megyét, mi a helyzet náluk, s azután az ő eljárásukhoz igazodnak.

133 d) A megye egyéb tei»liei Az adón és a katonai beszállásoláson kívül még sok más nehéz terhet is raktak a szegény nép vállára. Amikor 1694 szeptember elején Tolna, Baranya és Valkó megyék közös gyűlésre jöttek össze Pécsett, hogy tiltakozzanak a Lipóttól követelt külön porciók ellen, megrázó hangon adták elő, miért képtelenek annak eleget tenni. 94