Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

kapnak.

11 Június végén Visa János útra kelt Pávics Ignác volt pécsi tiszttartóval Pozsonyba, hogy Baranya érdekében eljárjon. Radonay ez ellen határozottan tiltakozott, mert az ő tudta nélkül történt, s rögtön közölte ezt tolnai alispánjával, akinek arra is felhívta a figyelmét, hogy Baranya azokra a határokra tart igényt, amelyeket ő már megírt neki. Azt is kérte, hogy ha a megye követei már elindultak volna Pozsonyba, küldesse utánuk a levelét, hogy tudják, mihez tartsák magukat.

12 A márciusban meghozott nádori ítéletet azonban még ki kellett egészíteni a határoknak a meg járásával. Épp akkor rendelték el a nagy országos összeírást, s a pozsonyi bizottság azt találta a legmegfelelőbbnek, ha a Tolnába kiküldött összeírókat, dikátorokat bízza meg ezzel a feladattal is. Ifjú Losonczy János és Szőke Mihály Veszprém megyei alszolgabírók voltak ezek, akik megyéjüknek július végén tartott közgyűlésén le is tették az esküt.

13 Baranya megye most is ügyeskedett. Az ide kiküldött két veszprémi kanonokkal Visa is együtt járta be a megyét és igyekezett őket megyéje követeléseinek jogosságáról meggyőzni. Az eredmény az lett, hogy Baranyához írtak össze számos kétségtelenül Tolna megyei helységet is, így Bátaszéket, Nyéket, Decset, Mányokot, Mázát stb.

14 A Tolna megyei két dikátor mellé a győri káptalan testimoniumát rendelte ki a nádor, s ők szeptember 22-re tűzték ki a feleknek a határjárás és a határkiigazítás időpontját. Ezen a napon megjelentek Mázán a tolnai kiküldöttek, az alispán és két szolgabíró, a baranyaiak azonban távolmaradtak. A bizottság azonban ennek ellenére a március 15-én hozott nádori ítélet alapján megjárta a vitás részt és felállította a határjeleket, mégpedig úgy, hogy Mázát és vidékét Tolna megyéhez csatolta.

15 Baranya bizonyára azért maradt távol, mert tudta, hogy az általa elfogadhatatlannak tartott márciusi nádori ítélet végrehajtásáról lesz szó; készült a további harcra, annyival is inkább, mert az még nem volt jogerős. A királyi tábla ugyanis csak november 9-én erősítette meg.

16 Űjból a nádorhoz fordult orvoslást kérve vélt sérelmére. Radonay természetesen rögtön értesítette erről tolnai alispánját, közölve vele, hogy fáradhatatlanul készülődnek ott ellenük, de ne féljenek, ő ebben a dologban pártfogójuk volt és lesz is.

17 Ebben a levelében részletesen le is írta a határokat, s ez is mutatja, mennyire szívén viselte megyéje ügyét s mily komolyan foglalkozott vele. Azonnal küldött ő is megbízottakat Pozsonyba, de ajánlotta Broderichnek, hogy ő is menjen el az egyik főbíróval vagy küldjön olyan valakit, aki jól ismeri a határokat. Hogy melyik megyének volt olyan nagy súlya, nem tudjuk, de a nádor november elején felkérte Matusek András fehérvári prépostot és győri kanonokot, hogy Fiáth Jánossal, a dunáninneni kerület perceptorátusának főnökével és Sajnovics Mátyással menjenek le és intézzék el a Tolna, Baranya és Somogy közti határpereket a helyszínen.

18 Az ügy azonban még most sem haladt előre egy lépést sem, úgyhogy Tolna megye 1697. decemberi közgyűléséből még mindig azon panaszkodik a hadi tanácsnál, hogy Baranya húsz helységet csatolt el tőle jogtalanul, s már csak ezért sem tudja a rá kirótt nagy porciókat megfizetni.

19 A királyhoz fordult most panaszával, hogy hiába van kezében az ítélet, Baranya nem tartja tiszteletben. Lipót erre 1698. február 25-én leírt Baranyának s figyelmeztette, hogy a királyi tábla által megerősített nádori döntés alapján Máza a következés9